Gazdaság
Jövőre 20 milliárddal csökkenhet a bankadó
Varga Mihály az OTP éves közgyűlésen beszélt erről
Varga Mihály a magyar bankrendszerről elmondta: tavaly már 690 milliárd forint új hitelt nyújtottak a hazai bankok a lakosságnak, 2014-ről 2015-re az újonnan kihelyezett háztartási hitelek állománya 34 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány lépéseket tesz az elektronikus fizetési módok elterjedése és a készpénzforgalom visszaszorítása érdekében, egyebek mellett a bankkártya-elfogadóhelyek száma növelésének ösztönzésével.
A Budapest Bankban meglévő állami tulajdon értékesítését év végéig, az Erste Bank 15 százalékos tulajdonrészének megvásárlását pedig - ahol már csak a szerződéseket kell aláírni - június 30-ig zárja le a kormány a tervek szerint - ismertette.
Megjegyezte, hogy azokban az országokban nagy a feketegazdaság aránya, ahol magas a készpénzfizetés hányada a pénzforgalomban, így Magyarországon a feketegazdaság további visszaszorítását szolgálná az elektronikus banki fizetések bővítése.
A gazdaságpolitika négy iránya
Az OTP közgyűlése megszavazta, hogy a bank a 2015.évi teljesítmény alapján 46,2 milliárd forint, részvényenként 165 forint osztalékot fizet majd a részvényesnek. Csányi Sándor elnök-vezérigazgatója kiemelte: a mostani, pénteki "rendkívüli közgyűlés" abban az értelemben, hogy a bankcsoport számára véget ért a válság, a magyar bankrendszer és az OTP is növekedési pályára állt, és reményei szerint ez a folyamat a következő években is folytatódik.
Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság növekedési pályára került, most már azzal a kérdéssel is lehet foglalkozni, hogy a többletbevételeket mire fordítsa a kormány. A kabinet négy fő irányt jelölt ki. A költségvetésnek támogatnia kell az államadósság további csökkentését, ennek érdekében a kormány úgy állította össze a büdzsét, hogy az állam működése nullszaldós legyen - mondta.
A költségvetés többletbevételeit a bérfelzárkóztatás további lépéseire szeretnék fordítani, így többek között a pedagógusok további béremelésére, a NAV-nál dolgozó alkalmazottak életpálya modelljére. Az adócsökkentések is folytatódnak, a sertéshús áfa-csökkentése után a tervek szerint a baromfi, a tej és a tojás áfája is csökken 2017-ben, az internet szolgáltatások és az éttermi szolgáltatások áfáját a mostani 27 százalékról 18 százalékra akarja csökkenteni a kormány 2017-ben - ismételte meg.
Jövőre is alacsonyabb lehet a hiány a tervezettnél
Bár a jövő évi költségvetési hiányt magasabbra tervezték az ideinél, a nemzetgazdasági miniszter szerint nem biztos, hogy ez így is lesz.
Varga Mihály az ATV-ben kifejtette: 2015-ben a kormány hiányterve 2,3 százalék volt, a tényleges hiány azonban 1,9 százalék lett.
Az elmúlt három évben a valós hiány mindig jóval kisebb lett a tervezettnél. Ez 2017-ben is bekövetkezhet, részben az adócsökkentés fehérítő hatásának, részben a gazdaság növekedésének köszönhetően - mondta. A kormány abból indult ki, hogy a többletből forrásokat lehet biztosítani a béremelésre, az alapvető élelmiszerek adójának csökkentésére. Ennek olyan hatása is lehet, hogy a hiány a tervezett 2,4 százaléknál kisebb lesz. A cél egyébként csupán az volt, hogy a hiány 3 százalék alatt legyen - tette hozzá.
Az idei költségvetés módosításáról elmondta: a magyar-román határon építendő kerítés ügye korábban fel sem merült, erre szükség esetén a forrásokat biztosítani kell, továbbá vannak bérfejlesztési kérdések és olyan beruházások is, amelyeknek többletforrásigénye van.
A kormánynak mozgástérrel kell rendelkeznie, hogy év közben is hozhasson döntéseket. Ezt a költségvetés többletbevételei teszik lehetővé - mondta a miniszter.
Az üzletek vasárnapi nyitvatartásáról Varga Mihály azt mondta, nem a népszavazási kezdeményezés az oka, hogy visszaállították a korábbi állapotot. A kormány annak idején azt ígérte, egy év múlva megvizsgálja, milyen hatásai vannak a rendelkezésnek. Úgy látta, hogy az emberek nem fogadják el, ezért született ez a döntés - fejtette ki.
A kormány az állami beruházásokat, a jelentősebb kulturális, egészségügyi, energetikai beruházásokat folytatja, az otthonteremtés támogatását pedig 100 milliárd forinttal növeli - ismertette a terveket. Megjegyezte azt is, hogy a gazdasági növekedésben nemcsak az autóipar, vagy a gyógyszeripar adja a húzóerőt, de egyre fontosabb szerepe van a belső kereslet élénkülésének, ebben a hitelnövekedés is fontos szerepet játszik.
Fidesz: A jövő évi büdzsé közelebb viszi az országot a teljes körű foglalkoztatáshoz
A nagyobbik kormánypárt támogatja a kabinet 2017-es költségvetés-tervezetének megvalósítását, az ugyanis közelebb viszi az országot a teljes körű foglalkoztatáshoz - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke.
Bánki Erik rámutatott: pártja a munkahelyek számának növekedését és 6 százalékhoz közelítő munkanélküliségi rátát vár jövőre.
A politikus a nyugdíjasoknak azt üzente, számíthatnak arra, hogy 2017-ben is reálértéken növekszik majd a jövedelmük. Beszámolt arról is, hogy az infláció továbbra is 0 százalék körül alakul, a büdzsé pedig jövőre is stabil lábakon áll majd, köszönhetően a 2010 óta követett gazdaságfejlesztési modellnek.
Bánki Erik hangsúlyosan szólt arról is, hogy az államháztartás működése jövőre a rendszerváltás óta első ízben lesz nullszaldós, de a fejlesztésekből eredően is csupán 2,4 százalékos hiány várható.
Leszögezte azt is: frakciója messzemenőkig támogatja az egészségügy költségvetési támogatásának 100 milliárd forintos növelését, a dolgozók jövedelmi helyzetének és munkakörülményeinek javítása érdekében.
A kétgyermekesek jövőre gyermekenként már havi 15 ezer forintos adókedvezményt kaphatnak, és 5 százalékra mérséklődik a baromfihús, a tej és a tojás áfája, míg az éttermi szolgáltatásoké 18 százalékos lesz. Utóbbival kapcsolatban célnak nevezte, hogy az egyre jobban teljesítő turizmus jövőre az európai és a világtendencia mértékének legalább kétszeres szintjén növekedhessen.
Az oktatás és a kultúra költségvetési helyzete is javul jövőre - mutatott rá a politikus, aki az adócsökkentés és az otthonteremtés büdzséjének nevezte a jövő évit, és európai szinten is kiemelkedőnek értékelte a várható 3,1 százalékos GDP-növekedést.
