Jönnek a magasabb bérleti díjak

Az idei tanévkezdésre Budapesten felkúsztak az árak, a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj száznegyvenezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezerrel, amely 11 százalékos növekedést jelent.

A nagyobb méretű lakások esetében mérsékeltebb volt az áremelkedés a fővárosban: 60-79 négyzetméteres kategóriában 187 ezer forint volt a kínálati átlagár, ami négyszázalékos emelkedést jelent.

A vidéki városokban felemás a helyzet az Ingatlan.com elemzése szerint. Győrben szintén a százezer forintos határ felett alakulnak a bérleti díjak: a 40-59 négyzetméteres alapterületű lakásokat átlagosan 106 ezer forintért kínálják, a 60-79 négyzetmétereseket pedig százharmincezerért. Érdekes, hogy ezek az árak elmaradnak a tavaly szeptemberi szinttől, akkor ugyanis a kisebb lakásoknál az elkért bérleti díj százhúsz-, a nagyobbaknál száznegyvenezer forint volt. Debrecenben a 40-59 négyzetméteres lakások átlagos havi bérleti díja a tavalyi 82 ezerről kilencvenezer forintra nőtt, ezzel szemben a nagyobb lakásoknál nem volt változás: 110 ezer forinton maradt a kínálati ár. Kiugró a pécsi emelkedés: itt a kisebb – 40-59 négyzetméteres – lakások átlagos bérleti díja nyolcvanezer forintra nőtt a tavaly szeptemberi hatvanezerről, ami 33 százalékos növekedés. A nagyobb – 60-79 négyzetméteres – pécsi lakások esetében a tavaly szeptemberi nyolcvanezerről kilencvenezerre, vagyis 13 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak. Szegeden is emelkedtek az árak: a kisebb lakáskategóriában 17 százalékkal – hatvanezerről hetvenezerre –, a nagyobb lakások esetében pedig 13 százalékkal, 75 ezerről 85 ezer forintra nőtt az átlagos albérleti díj.

A fővárosban a turizmusra épülő lakáskiadás térnyerése a fő hajtóerő: egyre többen adják ki ugyanis pár napra a lakásukat külföldieknek. A lakásépítések fellendülésével kiegyensúlyozottabbá válhat a következő évtizedben az ingatlanpiac, de további drágulás várható. Ennek mértékére azonban egyelőre korai lenne előrejelzést adni.

Nem szabad elfeledkezni az adózásról sem

Minden esetben adózni kell a lakáskiadás után, függetlenül attól, hogy hosszabb időre vagy csak néhány éjszakára adja bérbe ingatlanát a tulajdonos, az adózás módja viszont eltér – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Magyar Hírlappal. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. A bérbeadásból származó jövedelemnél negyedévenként adóelőleget kell fizetni, az adó mértéke 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás évi egymillió forint jövedelem felett 14 százalék. A bevételből két módon lehet számítani a jövedelmet. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, a másik lehetőség, hogy a teljes bevételből tíz százalék költséghányad levonásával állapítják meg a jövedelmet. A turisztikai bérbeadás az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, amely gazdasági tevékenységnek minősül.