Dönthet a kabinet a következő kormányülések egyikén a devizaalapú autóhitelek és személyi kölcsönök forintosításáról, a Nemzetgazdasági Minisztérium már elkészítette javaslatát. Ennek során figyelembe kell venni a bankadó csökkentésére tett kormányzati ígéretet, valamint az önkéntesség és az ösztönzés elvét.
Folytatódik a devizahitelek forintosítása, a következő időszakban az autó- és személyi kölcsönök átváltása következik. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára tegnap elmondta, a tárca már elkészítette a kormány részére az ezzel kapcsolatos előterjesztését, amelyet várhatóan az egyik soron következő ülésen tárgyalnak. A részleteket, valamint a várható átváltási árfolyamot csak ezt követően közlik. Tállai rámutatott: az érintett hitelszerződések forintosításánál az önkéntesség elve, tehát az, hogy minél többen átváltassák meglévő devizaalapú kölcsönüket, valamint a pénzintézetek részéről az ösztönzés elve – amelynek során kedvező konstrukciót kell kínálniuk – kiemelt fontosságú lesz. Az érintett kölcsönszerződéseknél az államtitkár szerint sokan nem kívánnak élni a forintosítással, például azért, mert hamarosan egyébként is lejár a törlesztés.
Mintegy kétszázezer autó- és fogyasztói hitelesnek van devizaalapú szerződése, amelyek értéke meghaladja a háromszázmilliárd forintot. Ezeknek a forintosítása csak a kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megállapodásának figyelembe vételével történhet, amelyben a korábban vállalta a bankadó folyamatos csökkentését. Emellett a Magyar Bankszövetségnek is el kell fogadnia a forintosítás menetét. Tállai hangsúlyozta: számítanak arra is, hogy a folyamathoz a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékából is nyújt forrást.
Felidézte, hogy az elmúlt öt év kormányzásának legnagyobb eredménye volt a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése. Emlékeztetett: 2011-ben még 1,2 millió embernek volt ilyen kölcsönszerződése, tehát a probléma minden negyedik magyar családot érintett. Az árfolyamváltozás kockázata és az eladósodottság mellett az ország devizakitettsége is magas volt. Első lépésben megszüntette 2010-től a kormány a devizahitelezést, ezt követően bevezették a végtörlesztés, valamint az árfolyamgát lehetőségét, amelyekkel 350 ezer adós élt. A két könnyítés végleges megoldást azonban nem jelentett, ezért a kabinet először az Európai Bírósághoz, majd a magyar bíróságokhoz fordult. Az egyik legfontosabb lépés volt, hogy tavaly júniusban a Kúria jogegységi döntésében kimondta az egyoldalú kamatemelés tisztességtelenségét, ezt követően kezdődhetett az elszámoltatás, valamint a hitelek átváltása. Az államtitkár kiemelte: a bankok a folyamat végén 744 milliárd forintot adtak vissza az embereknek, a havi törlesztőrészletek többsége húsz százalékkal csökkent, ugyanakkor volt, akinek nem hozott lényeges megtakarítást az átváltás. Az elszámoltatás során csak a hitelesek öt százaléka élt panasszal. Az államtitkár kiemelte: a fair bank törvény elfogadása mára már védelmet nyújt a pénzintézetekkel szemben.
Az MSZP szerint több százezer forintot vett ki a családok zsebéből azzal, hogy nem nyújtott időben védelmet az árfolyam-ingadozással szemben a nem jelzálog alapú hiteleseknek. A szocialisták közleménye szerint becsapták a devizahiteleseket a mentőcsomaggal, az autóhiteleseken pedig még löktek is egyet a szakadék felé. A Fidesz-frakció reakciójában rámutatott: a szocialisták ismét a bankok oldalára álltak, a baloldal kormányzása alatt teljesen felszámolta a szociális biztonságot, megszüntette a kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket, a kormányváltáskor több mint félmillió családot fenyegetett az otthona elvesztése. A szocialisták által hátrahagyott tisztességtelen bankrendszerrel, az eladósodott és devizacsapdában vergődő lakossággal nem tudott működni az ország.
Államtitkár kerülhet a NAV élére
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta Tállai András államtitkár azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint ő válthatja Vida Ildikót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal élén. Az Index cikke szerint átalakulhat a szervezet, újra különválaszthatják az adóhatóságot és a vám- és pénzügyőrséget. A portál szerint Tállai azonban csak akkor vállalná a feladatot, ha a pénzügyőrség is a NAV része maradna. Sajtóhírek szerint az adóhivatalt a Miniszterelnökség alá szerveznék, a pénzügyőrséget pedig teljesen különválasztanák. Mint azt a múlt héten a Magyar Hírlap is megírta, Vida Ildikó, az adóhivatal korábbi elnöke július 20-án távozott a hatóság éléről, az új elnök kinevezéséig feladatát Varga Árpád elnökhelyettes látja el.
