Jó hónapot zárt az ipar novemberben

A munkanaphatástól megtisztított index 7,0 százalékos növekedést jelez éves összevetésben.

A havi adat már ötödszörre mutat kis visszaesést, februárban az előző hónaphoz képest 0,9, májusban 0,1, júliusban 0,5, augusztusban pedig 1,8 százalékkal csökkent a termelés az előző hónaphoz viszonyítva. 2015-ben három hónapban mért tíz százaléknál nagyobb éves növekedést a KSH: a márciusi 11,4 és a júniusi 10,9 százalék után októberben 10,1 százalékos volt az ipari termelés bővülése.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: az ipari termelés továbbra is nő, a havi összevetésű visszaesés oka az autóipari és az elektronikai ipari exportban az előző hónapban mért kiugró növekedés volt.

A bővülésben továbbra is leginkább a járműgyártás és az elektronikai cikkek gyártása volt a meghatározó, de a többi feldolgozóipari ágazatban is nőtt a termelés.

A termelés az év első tizenegy hónapjában 7,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

A tavaly novemberi ipari termelés részletes adatait január 13-án közli második becslése alapján a KSH.

NGM: Az előző évihez hasonló ipari növekedés várható 2015-re
Az NGM az év egészét tekintve 2015-ben 7-8 százalék közötti ipari növekedésre számít az előző évi 7,7 százalék után. A tavalyelőttihez hasonló ipari teljesítmény alapján úgy tűnik a magyar ipar fenntartható, kiegyensúlyozott növekedésre képes - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdaságért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatorna kora délelőtti hírfolyamában.
Lenner Áron Márk a KSH adatait kommentálva emlékeztetett arra, hogy a kormány stratégiai célja, hogy 30 százalékra emelkedjen az ipari termelés részaránya a magyar GDP-ben. Ha a mostani növekedési ütem fenntartható 2020-ig, akkor elérhető ez a cél - mondta a helyettes államtitkár.
Megállapította, hogy a magyar ipari termelést továbbra is a járműipar húzta, amely hónapról hónapra általában 10 százalék feletti éves növekedést regisztrál. A növekedést elsősorban a külpiaci kereslet határozza meg. Például a járműipar növekedését segítette, hogy Nyugat-Európában nagy volt az autóvásárlási kedv. Hozzátette, a belső kereslet is kezd felzárkózni a külpiaci kereslethez.

Elemzők: 7 százalékot meghaladóan nőhetett az ipari termelés tavaly
Az ipari termelés több mint 7 százalékkal bővülhetett tavaly az MTI által pénteken megkérdezett makroelemzők szerint.
A KSH legfrissebb, tavaly novemberi ipari adataira reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az ipari termelés dinamikus növekedését a magas ipari bizalom is alátámasztja, a beszerzésimenedzser-index decemberi visszaesése az év végi leállásokkal kapcsolatos átmeneti visszaesésnek tekinthető. Egyes ágazatokban, így a motorgyártásban, gumigyártásban a kapacitások további felfutása is várható.
Az elemző szerint decemberben az év végi leállások ellenére is fennmaradhat az ipari termelés magas dinamikája, ami alátámasztja, hogy a GDP növekedése is lényegesen gyorsulhatott a tavalyi év negyedik negyedévében.
Jelezte azt is, hogy a kínai gazdaság lassulása jelenthet némi kockázatot, amit azonban az európai kereslet élénkülése ellensúlyozhat. A szeptember végén kipattant Volkswagen botrány szintén kockázatot jelenthet, azonban az európai autóeladások tovább növekedhetnek, novemberben és decemberben is dinamikus, kétszámjegyű növekedést mutattak a főbb európai piacok, így más autógyártók profitálhatnak belőle, amelyeknek a hazai autóipari beszállítók szintén szállítanak.
Közölte: az ipari termelés tavaly 7,3 százalékos növekedést mutathatott, idén pedig 5,5 százalékkal nőhet.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint is meghaladta a 7 százalékot az ipar tavalyi növekedési üteme, idén azonban ennél alacsonyabb lehet az éves átlag, becslésük szerint 4-5 százalék között alakulhat.
Az elemzők szerint a növekedési ütem nem meglepő, hiszen a novemberi beszerzési menedzser index kifejezetten erős lendületről tanúskodott. A részletek egyelőre nem állnak rendelkezésre, azonban feltételezik, hogy továbbra is az autóipar volt az elsődleges motorja az ipari termelés bővülésének, míg az élelmiszeripar, vegyipar, illetve számítógép és elektronikai termékek gyártása várhatóan visszafogottabb ütemben nőtt.
Az Erste elemzőinek várakozása szerint 2016-ban átlagosan 2,2 százalékkal bővülhet a magyar GDP, amelyben jelentős szerepet játszik a háztartások fogyasztása a keresleti oldalon, illetve fontos szerepet kap továbbra is az ipari termelés a kínálati oldalon.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a novemberi adat átlagon felüli teljesítmény, mivel az év első tizenegy hónapjában 7,3 százalékos növekedést ért el az ipar. Szerinte számítani lehetett arra, hogy az év végén jobb lesz a teljesítmény, ezt jelezte előre az is, hogy a nyers adatok szerint októberben 10,1 százalékos volt a növekedés.
Hozzátette: várhatóan a decemberi adat sem okoz komolyabb változást, a múlt évet várhatóan 7,3 százalék körüli növekedéssel zárhatja a magyar ipar, az idén pedig lassabb, 5-6 százalékos bővülésre van kilátás.