Gazdaság
Jégeső elleni védelem
Tavaly 257 ezer őstermelői igazolványt igényeltek az agrárkamaránál
A kamara legjelentősebb feladata az őstermelői igazolványok cseréje volt 2016-ban - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke budapesti tájékoztatóján. Győrffy Balázs hozzáfűzte: tavaly év végéig 257 ezer igazolványt igényeltek, ez mintegy 35 ezerrel kevesebb, mint amennyit 2015 végén számon tartottak.
A tartós, hamisítás ellen védett, elektronikus, kártyaalapú igazolványok bevezetésével azt kívánták elérni, hogy fehérítse a gazdaságot, a termékek nyomonkövethetőségén keresztül támogassa az élelmiszer-biztonságot, erősítse a fogyasztói tudatosságot, az őstermelők és a vásárlók közötti bizalmat. A NAK elnöke jelezte: a kamara csaknem kétszáz jogszabály szakmai véleményezésében vett részt.
A vízkészletjárulékra vonatkozó törvénymódosítással a kamara elérte, hogy ötvenezer köbméterre emeljék a térítésmentesség határát az öntözési fejlesztéseknél, százötvenezer köbméterre pedig a halgazdálkodás és rizstermesztés esetében. A vízkészletjárulék bevezetése mellett az eddig a központi költségvetésre hárított mezőgazdasági vízszolgáltatás díjat újra az agráriumnak kell viselnie 2017. január 1-től. Azt azonban sikerült elérni, hogy mindez fokozatosan történjen, és a költségek harminc százalékát továbbra is a központi költségvetés finanszírozza.
Győrffy hangsúlyozta: az elmúlt évben a NAK nagymértékben segítette a közvetlen támogatások lehívását. A falugazdászok az egységes kérelmek csaknem háromnegyedének, mintegy 130 ezer igénynek a benyújtásában segítettek.
A kamara elnöke örömét fejezte ki, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) vissza- és vissza nem térítendő támogatása több mint duplájára, 50-50 milliárd forintra emelkedett az élelmiszeripari cégeknél. A kamara javaslatára nem feltétele a támogatás elnyerésének a létszámbővítés és a kötelező árbevétel-növekedés.
Győrffy Balázs megjegyezte: a kamara erős képviseletre törekszik Brüsszelben, az idén megkezdődik a Közös Agrárpolitika (KAP) következő költségvetési időszakának tárgyalása. A KAP várhatóan módosul, a NAK elnöke szerint elképzelhető, hogy a teljes területalapú támogatást zöldítési feltételekhez, vagy akár újabb, növényvédő szer és műtrágyahasználattal kapcsolatos feltételekhez kötik. A NAK egyszerűbb KAP-ot szeretne, és azt, hogy valamennyi államban azonos hektáronkénti támogatás legyen. A NAK a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán, illetve a visegrádi országok agrárkamaráinak együttműködése során több javaslatot fogalmazott meg.
Győrffy Balázs megemlítette: egységes országos jégeső-elhárító rendszert épít ki a kamara. A tervek szerint regionális központokat építenek ki, és több mint ezer talajgenerátort helyeznek el, 10x10 kilométeres hálózatban lefedve az ország teljes területét. Az országos rendszer indulását a 2018-as védekezési szezon kezdetére, azaz jövő májusra tervezik. A megvalósításhoz pályáznak a Vidékfejlesztési Program forrásaira.
A NAK tavaly mintegy 11 milliárd forintból gazdálkodott, az idén is hasonló összeg áll a köztestület rendelkezésére. A működési forrás csaknem fele a tagdíjból származik. Az elnök hozzátette: ha sikeresen pályáznak a jégeső-elhárító rendszer kiépítésére, akkor ez plusz kétmilliárdos forrást jelenthet.
A kamara hosszú előkészítés után telekommunikációs szolgáltatást indít tagjainak. A Birtokos elnevezésű alkalmazással a kamarai tagok ingyen beszélhetnek egymással, a szolgáltatás díja pedig levonható a tagdíjból.