Értesüléseink szerint ma kerül a kormány elé az a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített „iparosítási” programtervezet, amelynek intézkedéseivel harminc százalékra növelnék az ipar teljes gazdasági összterméken, vagyis a GDP-n belüli arányát. Az idei év az újraiparosítás jegyében telhet.
A kormány iparosítási politikája összhangban van az Európai Unió terveivel, a közösség egészében az a cél, hogy a tagországokban az ipari termelés GDP-n belüli részaránya átlagosan érje el a húsz százalékot. A hazai, ambiciózusabb projekt lényege, hogy a GDP-arányos ipari termelés esetében Magyarország legyen az első Európában.
Az újraiparosítás témaköre sem nálunk, sem pedig a kontinens egészét véve nem újdonság, miután a 2008-as válság utáni időszaknak az lett a „mérlege”, hogy a krízist a túlburjánzó, szabályozatlan pénzügyi mechanizmusok, a reálgazdasági háttér nélküli hitelezések felfutása okozta. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként 2010-ben már egy iparosítási koncepciót szorgalmazott, miszerint valódi termelésre, azaz iparra van szüksége Magyarországnak. Az Európai Bizottság (EB) is – 2010 óta – lelkes híve az újraiparosításnak, készült is néhány stratégia Brüsszelben, legutóbb 2014-ben. Az EB kalkulációi szerint minden új feldolgozóipari munkahely fél–kettő újabb munkahelyet hoz létre más szektorokban.
A magyar iparosításnak a munkahelyteremtésen kívül az is célja, hogy a magyar gazdaság szerkezete megváltozzon: magasabb hozzáadott értékű termékeket gyártsanak Magyarországon. A kormány a járműiparra, az élelmiszeriparra, a logisztikára, az elektronikára és az egészségiparra fókuszál. Értesüléseink szerint ma kerül a kormány elé a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített részletes „iparosítási” programtervezet. Úgy tudjuk, külön részleg foglalkozik majd a szaktárcánál ezzel a területtel. Eszerint az idei év az újraiparosítás jegyében telhet. Az újraiparosítás pénzügyi oldalát nézve fontos szerep hárul majd az EU-forrásokra. Ami biztos: az Európai Bizottsággal megkötött partnerségi megállapodás szerint a 2020-ig tartó költségvetési időszak hatvan százaléka gazdaságfejlesztésre megy, amely sok pénzt jelent a kis- és közepes vállalkozásoknak.
Információink szerint 15 milliárd forint körüli összeget szán a kormány azon magyar közepes- és nagyvállalatok fejlesztésére, amelyek nem részesülhettek eddig uniós pénzekből. Ennek a pénznek a felhasználását azonban szigorú kondíciókhoz kötik. Olyannyira, hogy államtitkári felügyelet mellett ellenőrzik majd annak felhasználását.
A termelési tényezők oldaláról megközelítve a kérdést, az olcsó energia lehet az a rásegítő erő, amely elősegíthetné az iparosítást. A magyar kormány részéről a paksi bővítést tekinthetjük olyan hosszabb távú beruházásnak, amivel ténylegesen hozzájárulhatnak az iparosításhoz.
Ugyanez az irányvonal látszik a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalásoknál is, ahol az uniós cégek azért lobbiznak, hogy hozzáférjenek az olcsó amerikai palagázhoz.
