Trendforduló alakult ki az idén a hazai tőkepiacon: míg tavaly egyetlen részvénykibocsátás sem történt, addig ebben az évben már az Alteo túl van egy sikeres nyilvános részvénykibocsátáson, a Duna House nyilvános tranzakciója ezekben a napokban zajlik, és két kötvénykibocsátóval is bővült a pesti parkett a Wingholding és az Erste Jelzálogbank megjelenésével. A tőzsde vezetősége aktívan tárgyal potenciális részvénykibocsátókkal – mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója.

Az idén, az eddig eltelt kilenc hónapban, átlagosan 9,6 milliárd forintos napi kereskedési nagyságrend jellemezte a Budapesti Értéktőzsdét, szemben a tavalyi átlagos napi 8,6 milliárd forintos részvényforgalommal – mondta lapunknak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója. Míg tavaly egyetlen részvénykibocsátás sem történt, addig az idén már sikeresen lezárult az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. nyilvános részvénykibocsátása. Az Alteo csaknem 1,4 milliárd forint tőkét vont be.
Az idei másik részvénykibocsátó a Duna House lesz, amelynek megkezdődött a jegyzése, és hamarosan ugyancsak szereplője lesz a hazai tőkepiaci kereskedésnek. A részvénykibocsátók mellett fontos, hogy a tőzsde a kötvénykibocsátóknak is otthont ad, az idén eddig két új cég kötvényei jelentek meg a parketten, a Wingholding és az Erste Jelzálogbank vállalati kötvényei révén. A BÉT vezetője kiemelte, hogy a Gránit Bank és az MKB Bank már többször is megerősítette, hogy a tőzsdén kívánja bevezetni értékpapírjait, és a tőzsde menedzsmentje aktívan tárgyal a potenciális részvénykibocsátókkal. Az állami cégek és a nagyvállalatok mellett tőzsdeképes kis- és középvállalkozások is vannak Magyarországon – hangsúlyozta Végh Richárd. Kitért arra is, hogy bár hamarosan kifutnak a kedvezményes forrásszerzési lehetőségek, a magyarországi tőkepiac kész a vállalati finanszírozás megteremtésére a tőzsdén keresztül.
A Budapesti Értéktőzsde nyitni kíván a magyarországi háztartások irányába. Hazánkban alacsony a részvénytartási hányad, másfelől pedig ennek a fedezete is kezd rendelkezésre állni a bérdinamikának és a növekvő háztartási vagyonnak köszönhetően. A vezérigazgató hozzátette: a tőzsdei jelenlétnek előnyei vannak egy vállalat számára, hiszen a tőkebevonás lehetőségén túl növeli a vállalat ismertségét, nagy segítséget jelent a minőségi munkaerő megtartásában, és lehetőséget kínál a családi vállalatoknak realizálni a a korábbi évek eredményeit egy részleges exit keretében.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője rámutatott: mivel a háztartások mindössze háromszázmilliárd forintnyi tőzsdei befektetéssel rendelkeznek, bőven akad mozgásterük a családoknak arra, hogy tőzsdézzenek. A közgazdász úgy tartja, hogy az erősebb magyarországi vállalatoknak ott a helyük a börzén, egyébként pedig a hitelpiaci szereplőknek is az lenne az előnyös, ha pezsgő tőkepiacot hozna létre Budapesten a BÉT vezetősége. Szerinte a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakot követő évek kritikusak lehetnek a források elapadása miatt, de a vállalatok finanszírozásához szükséges pénzeket elő kell teremteni, ezért is üdvözlendő, hogy a BÉT megerősítése szerepel a gazdaságpolitikai célok között.
Sikeres Alteo–részvényjegyzés
Mintegy 1,4 milliárd forintos tőkebevonást eredményezett az Alteo Energiaszolgáltató részvényjegyzése. A társaság sikerként értékelte az eredményt, bár eredetileg több mint kétszer ekkora, hárommilliárd forintos tőkebevonásban bízott. A részvények végleges kibocsátási ára 4630 forint lett, és a magánbefektetők szintén ezen az árfolyamon jutnak a papírokhoz. Összesen 299 992 új részvényt bocsátanak ki.



