Megközelítőleg harmincezren, vagyis nagyjából minden negyedik lakástranzakcióhoz igényelték tavaly a családi otthonteremtési kedvezményt. A kérelmek több mint hetven százalékát használt lakáshoz hagyták jóvá a bankok. Idén azonban az új lakások piacának fellendülése megdobhatja a csok népszerűségét.
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) döntő részét eddig használt lakások megvételének finanszírozásához folyósították a bankok. Harminc százalék jutott új ingatlanokra, a három- vagy többgyermekesek aránya megközelíti az egyharmadot, az új lakáshoz járó tíz- plusz tízmilliós lehetőséggel csak 13 százalékuk élt eddig – áll a Portfolio összesítésében. Palkó István, az internetes portál vezető elemzője szerint a csok népszerűsége nagyjából megfelel a korábbi várakozásoknak, a használt lakások piacát nem lendítette fel jobban, igénybevétele az új lakások piacának felpörgésével az idén nőhet meg igazán.
A Portfolio megkérdezte a családi otthonteremtési kedvezményt közvetítő hitelintézeteket, mennyi csok-kérelem érkezett be tavaly hozzájuk, ebből mennyit hagytak jóvá, és miként oszlanak meg a jóváhagyott igények a különböző szempontok alapján. A bankok és takarékok számszerű válaszai szerint összesen mintegy 22 ezer kérelem érkezett be 2016-ban, amelyek közül húszezret hagytak jóvá. A választ egyáltalán nem vagy nem pontosan adó bankokkal együtt összesen mintegy harmincezren vehették igénybe tavaly a konstrukciót.
A legtöbb kérelmet az ismert adatok szerint az OTP Bank, a takarékszövetkezetek és a K&H hagyta eddig jóvá, s ahhoz képest, hogy csak saját építkezésnél igényelhető, viszonylag magas, 15 százalék viszont az általános forgalmiadó- (áfa) visszaigénylés lehetőségével is élő csok-kérelmezők aránya.
Palkó István kitért rá, növelheti a csok népszerűségét és gazdasági hatását, ha valóra válik Rogán Antal elképzelése, miszerint a konstrukciót kötelezően önerőként kellene figyelembe venniük a bankoknak, a további önerő egy részét pedig az adójukból is levonhatnák az ügyfelek. E terv részletei azonban még mindig nem ismertek.
Ugyanakkor a bankok számára nem a csok-kiutalás éri meg, üzletileg sokkal fontosabb nekik, hogy a lakásfejlesztők és az igénylők mekkora többlethiteligénnyel lépnek fel, ez termel ugyanis tartós kamatjövedelmet nekik. A szakember hozzátette: az biztosan elmondható, hogy a csok hatása jelentős a lakáshitelezésre, ugyanakkor nehéz lenne meghatározni, hogy az általános konjunktúra közepette mennyivel kevesebb hitelfelvétel valósult volna meg a támogatás nélkül. Egyelőre az látható, hogy a lakáshitel-kihelyezés növekedése lelassult Magyarországon, a lakáshitel-felvétel éves összegének további növekedése is az új lakások kereslet-kínálati viszonyain múlhat idén.
