A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tegnapi ülésén megvitatta az erdőtörvény módosítására vonatkozó kormányzati javaslat koncepcióját. A cél a reális, a jövőbe mutató, fenntartható és dinamikus természetvédelem kialakítása Magyarország erdőiben.
Az erdőtörvény átalakításával kapcsolatban az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a mostani módosítás hosszú távú, az ország jövőjét érintő kérdés, amit széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésnek kell megelőznie. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára elmondta: a törvénymódosítás előkészítői azt tűzték ki célul, hogy megpróbálják a magyar gazdasági érdeket fejleszteni anélkül, hogy az a természetvédelem rovására menne. Bitay szerint a koncepció lényege, hogy az erdő hármas – a közjóléti, a védelmi és a gazdasági - funkciójában előrelépjenek, hogy azok egymással még harmonikusabban működjenek. Az államtitkár elmondta: az elmúlt száz évben a mintegy tízszázalékos erdősültséget sikerült huszonegy százalékra növelni, 1990 óta kétszázezer hektár erdőt telepítettek. A jövőben pedig az új jogszabály alapján telepítik majd az erdőket.
Az ülésen felszólaló erdészeti szakemberek szerint nem egy fenntartható állapotot keresnek, hanem a változó világban dinamikusan megfogalmazható fenntarthatóságot. Ahhoz kérik a feltételek biztosítását, hogy megtalálják az egyensúlyt a társadalom szükségletei és a környezet korlátai között. Szerintük egy rugalmasabb, kevesebb kötöttséget tartalmazó szabályozás időtállóbb lehet.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke kijelentette: a természetvédelem sok érdekelt szereplő közös ügye, és természetes, hogy abban mindenki a maga problémájára érzékeny. Jelezte azt is, hogy vannak olyan bürokratikus szabályok, amelyeken azért kell változtatni, mert éppen a természetvédelem hitelét rontják le.
Az ülésen felszólaló erdészeti szakemberek szerint nem egy fenntartható állapotot keresnek, hanem a változó világban dinamikusan megfogalmazható fenntarthatóságot. Ahhoz kérik a feltételek biztosítását, hogy megtalálják az egyensúlyt a társadalom szükségletei és a környezet korlátai között. Szerintük egy rugalmasabb, kevesebb kötöttséget tartalmazó szabályozás időtállóbb lehet.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke kijelentette: a természetvédelem sok érdekelt szereplő közös ügye, és természetes, hogy abban mindenki a maga problémájára érzékeny. Jelezte azt is, hogy vannak olyan bürokratikus szabályok, amelyeken azért kell változtatni, mert éppen a természetvédelem hitelét rontják le.
