Optimisták a 2018-as évet illetően az építők, szerintük az építőipar idén akár 2800 milliárd forintot is termelhet – véli Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A szakember egyebek mellett beszélt az építés kedvezményes adózásának meghosszabbításról, amely szerinte mindenki közös érdeke.
Koji László: Mindenkinek az az érdeke, hogy minél több lakás épüljön (Fotó: Varga Imre)
– A hazai számok az építési piac folyamatos bővülését mutatják. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat decemberben publikált kimutatása szerint a magyar építőipar éves összevetésben a legnagyobb teljesítménynövekedést érte el az uniós tagok közül. Hogy értékeli az elmúlt időszakot?
– Nagyon jók az eredmények, 2016 második felétől tapasztalható a bővülés. Ebben nagyon komoly szerepe volt az állami-önkormányzati megrendeléseknek, amelyek az elmúlt időszakban folyamatosan a teljes megrendelés-állomány 55-56 százalékát adták. Az állami beruházások finanszírozásánál meghatározóak az uniós források, amelyet 2016 óta nagy lendülettel hív le a magyar kormány. Ezekből főként mélyépítési beruházások, közút-, vasút-, infrastruktúraépítés, környezetvédelmi- és közműfejlesztések valósultak meg. A mélyépítési beruházások volumene a válság után nagyon mélyről indult, de 2017-re jelentősen megemelkedett. Az épületépítési ágazatot, azaz a magasépítést az uniós forrásokon túl a gazdaság erősödése, a fizetőképes kereslet, a lakossági megrendelések növekedése is húzta. Az elmúlt időszakban ezen a területen főként ipari csarnokok, oktatási-, egészségügyi, sportlétesítmények, műemléképületek és a lakásépítések domináltak. Ezekhez jelentős szakipari, szerelőipari tevékenység bővülés társult.
– Számokra fordítva mit jelent mindez? Milyen éves eredményekre számítanak?
– A folyamatos erősödést mutató adatok miatt az ÉVOSZ is módosította az eddig is optimistának tűnő prognózisát. Úgy véljük, 25-27 helyett harminc százalékkal is növekedhetett az építőipari teljesítmény a 2017-es évben, az egy évvel korábbihoz mérten. Ez mintegy 2400 milliárd forintot jelent. Az előző évhez képest mintegy száztíz százalékkal bővült az idei megrendelés állomány is. Ebből arra lehet következtetni, hogy a következő két-három évben is növekedési pályán lesz az építőipar. Mivel 2017 már egy felívelő időszak volt, ilyen nagyságú növekedésre idén nem számítunk, de továbbra is kétszámjegyű bővülésben bízunk.
– Mi generálhatja a további növekedést a következő években?
– Ahhoz, hogy az építőipar növekedési pályán maradjon, a legnagyobb megrendelőnek, a magyar államnak végig kell gondolnia azokat a középtávú programokat, amelyek a nemzetgazdaság bővülését szolgálják és építési feladatokkal járnak együtt. Ez azért fontos, hogy ne kelljen megérni azokat a hullámzásokat, amelyek az elmúlt éveket jellemezték. Komoly feszültségeket jelenthet az erőforrások hirtelen leépítése, növelése. Nehéz a jól képzett szakemberek pótlása, ahogy ezzel szembesültünk az elmúlt időszakban. Apróbb siker ugyan tapasztalható: az iskolarendszerű szakképzésben mintha megállt volna a csökkenés. Mintegy háromszáz diákkal több tanult építőipari szakmákat, mint tavalyelőtt. Sajnos ahhoz még évek kellenek, hogy ők az iskolapadból a munkaerőpiacra kerüljenek. A következő években tehát arra számítunk, hogy az építőipar többségében szakképzetlen munkaerőre számíthat, akiknek a betanításáról gondoskodnia kell.
– A növekedés 2019 végéig prognosztizálható a különböző lakásépítési-vásárlási támogatások miatt, de mire számít azután, ha a kormány nem hosszabbítja meg a kedvezményes építési adózást? Sokan kongatják a vészharangot.
– Az ÉVOSZ részéről optimista várakozás előzi meg az évet, szerintünk az építőipar idén akár 2800 milliárd forintot is termelhet, már pedig egy olyan ágazat, amely már most 2400 milliárdos teljesítményre képes, hosszabb távon is tudja ezt a teljesítményt produkálni.
A mostani eredmény tehát mindenképpen fenntartható, inkább az a kérdés, hogy innen hogyan tud az ágazat tovább bővülni. Érthető, hogy a piacot, különösen a nagy lakóprojekt fejlesztőket üzleti szempontból kiemelten érdekli, hogy a többnyire két-három éves beruházások meghirdetésekor, akár most, év elején milyen bruttó négyzetméterárral számoljanak. Az építés kedvezményes áfája kiemelt téma volt a november végi első építőipari ágazati találkozón, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel is.
A kormányzat, minden álhír ellenére nem zárkózott el attól, hogy év elején megvizsgáljuk, számításokkal alátámasszuk a kedvezmény további szükségességét. A jelenlegi kedvezményes időszak köztudottan egy négyéves program, amely ha lejár, újat kell kitalálni és Brüsszellel elfogadtatni.
– Erre hallottam érvként, hogy a kedvezményes építési áfa az uniós szabályok szerint csak szociális célú lakásépítésre lehetne használható és lám, a magyar kormány korlátozás nélkül támogat mindenféle ingatlan-projektet, legyen szó akár száznégyzetméteres lakóparki lakásokról, amely nehezen illeszthető bele a szociális kategóriába. Szerintük ezek után semmi esélye Magyarországnak, hogy Brüsszelben támogassanak egy újabb kedvezményes időszakot.
– Ez egy értelmezési probléma. Összekeveredik a szociális célú bérlakás fogalma a társadalmi-szociális életminőség szempontjából a társadalom által elvárt lakásminőség fogalmával, utóbbi ugyanis szintén egy szociális kategória. Emlékeztetőül: a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) nem szociális alapon hirdette meg a magyar kormány, Brüsszel felé sem rászorultsági alapon kérte meg a kedvezményes áfa bevezetésének lehetőségét. A cél az életminőség javítása volt négyzetméterben, műszaki tartalomban, felszereltségben. Tehát mindegyik újonnan épült háromszáz négyzetméter nettó alapterületű lakóingatlan áránál a kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adót fizetik a vásárlók, függetlenül attól, hogy kertes családi házról vagy társasházi lakásról van szó. Rövidesen szükséges lesz az életminőséghez, lakhatáshoz való jogot definiálnunk, jogszabályban meghatároznunk az élettér minőségét, funkcióit, nagyságát, 2020 után ugyanis Brüsszel komoly szigorításokat ír elő például energetikai szempontból.
– Elképzelhetőnek tartja tehát a program folytatását 2020 után?
– Reálisnak látom egy újabb hasonló kedvezmény bevezetését, hiszen mindenkinek érdeke, hogy épüljenek új lakások. A lakosságnak az életminőség javulását jelenti, az ingatlanfejlesztők-kivitelezők szempontjából a folyamatos, kiegyensúlyozott megélhetést, míg az államnak azért fontos, mert a lakásvagyon és annak műszaki állapota nemzetgazdasági értéket jelent. Jelenleg 4,3 millió lakás van Magyarországon, amelynek tíz százaléka, azaz 35-40 ezer lakás évente tönkremegy, amelyet nem érdemes már felújítani. Ennek pótlása kormányzati döntéstől függ, de tanulmányok bizonyítják, hogy erre a lakásszámra szükség van. Eszerint az elmúlt tíz évben nagyságrendileg 350 ezer lakást kellett volna építeni, ehelyett mindössze százötvenezer készült el. Ezeknek a lakásoknak valamikor meg kell épülniük!
– Említette, az első építőipari ágazati találkozót, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel. Történt-e azóta további egyeztetés, sikerült-e elindítani valamit az ott megfogalmazott teendők közül?
– A találkozón szó volt a legégetőbb feladatokról, amelyek a legsürgősebb intézkedést igényelték. Ilyen a kifejezetten az építőiparra vonatkozó beruházási célú pályázati rendszer kialakítása és ennek meghirdetése, amelynek a szövegezése zajlik. A másik folyamatban lévő ügy a foglalkoztatás melletti képzést támogató programok összeállítása. Ezen kívül szintén folyik az ÉVOSZ által megfogalmazott súlyponti problémák és megoldási javaslatokat is figyelembe vevő építésgazdasági stratégiai terv elkészítése, amelyet rövidesen a Nemzetgazdasági Minisztérium a döntéshozók elé visz. Ez a tendenciákat és a feladatokat fogalmazza meg középtávon és valószínűleg még januárban, miután elfogadják, a nyilvánosság is megismerheti a részleteit.
– Mik szerepelnek ebben nagy vonalakban?
– Az ÉVOSZ szerint jó lenne, ha ebben már megjelennének azok a korábban is említett építésberuházási vonzatú, közép- és hosszútávú programok, amelyekre a szakma hosszabb távon is tud készülni. Szó volt ezen kívül a víz- és csatornahálózat rekonstrukciójáról, a panelprogramról, ezen kívül arról is, hogy milyen programot lehetne kitalálni arra a 360 ezer lakásra, amely ma Magyarországon üresen áll. Az együttműködési megállapodás részeként az ÉVOSZ vállalta, hogy közreműködik az építőipari költségkalkulációs és árképzési rendszerek oktatásában, annak támogatásában, hogy ezek beépülhessenek a jelenlegi képzési rendszerbe. Ennek keretében az ÉVOSZ féléves és éves árprognózisokat fog készíteni, amely első alkalommal az idei év első negyedévére készülhet el.
