Hódít a tokaji és a magyar pezsgő

– Elkészült a szőlő- és borágazat stratégiájának első változata. Milyen pontjai kristályosodtak már ki az új stratégiának?

– A HNT, azaz a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Földművelésügyi Minisztériummal (FM) kötött együttműködési megállapodásnak megfelelően elkészítette a teljes magyar szőlő- és borágazatot átfogó stratégia első változatát. A stratégia megalkotásának fő célja, egyben a legfontosabb feladat is a jövőkép felmutatása, illetve egy út kijelölése a szőlészet-borászat szereplőinek, hogy fenntartható, jövedelmező és vonzó ágazattá válhasson a jövő generációi számára is.
A stratégiában a szakmai szervezet tizenhárom cselekvési területet határozott meg a piacképes, fenntartható magyar szőlő- és bortermelés elérése érdekében. A stratégia egyebek mellett foglalkozik a hiteles minőség, az utánpótlás- és szakképzés, a kutatás, az önszabályozás, az ültetvénytelepítés, a piackutatás, valamint a bormarketing témakörével is. A HNT társadalmi vitára bocsátotta a stratégia első, nem végleges változatát: az ágazatban dolgozók javaslatait szeptember elsejéig várja, és azok alapján véglegesíti a stratégiát.

– Maradjunk az oktatásnál, a szakképzésnél. Szükséges-e ön szerint megújítani a borászképzést? Ha igen, akkor miként?

– A szőlő- és a borágazat jelenlegi oktatási rendszere elaprózódott. Mind a szőlészet, mind a borászat területén növelni kell a képzés színvonalát közép- és felsőfokon is. Mivel mindkét ágazat gyakorlatias, elengedhetetlen a duális képzés megteremtése. Sok, gyakorlati ismeretekkel is felvértezett, de elméleti szinten is jól képzett szakemberre van szükség, akik közül kikerülhetnek később a kutatás felé fordulók. Felül kell vizsgálni az oktatott tananyag egészét. A friss ismereteket szisztematikusan be kell építeni a tananyagba: különösen fontos, hogy belekerüljenek olyan új területek, mint a bormarketing, az eredetvédelem, vagy például az adminisztráció kezelése.

– Marketinget említett. Hogyan értékelhető a Nemzeti Borkiválósági Program, amely a közösségi bormarketing része? Milyenek az idei tapasztalatok?

– A Nemzeti Borkiválóság Program – amely jelenleg az egyetlen működő, bormarketinget támogató program hazánkban – komoly előrelépést jelent a kiemelkedő magyar borok pozitív kommunikációjában. Az elmúlt három év igazolta, hogy mind belföldön, mind külföldön jelentős figyelmet kaphattak a program keretében elkészített kiadványok, ezáltal a borkiválóságnak ítélt tételek és termelőik is. Az idén megjelent a Fehér és Rozéborok, Borkiválóságok Könyve, amelyben az összes, 531 nevezett tétel közül 247 szerepel. Ezek közül 234 darab kiválóság, 13 pedig top kiválóság minősítéssel. A vörösborok minősítése már megtörtént, a Vörösborok, Borkiválóságok Könyve szerkesztés alatt áll, megjelenése szeptemberben várható. Év végén ismét elérhető lesz ünnepi kiadványunk, a Pezsgő- és aszúkiválóságok könyve 2016/2017-es változata is.

– Más európai országokhoz hasonlóan itthon is csökkent a borfogyasztás, ez átlagosan fejenként és évenként mintegy huszonöt-harminc liter. Mit gondol, mi ennek az oka?

– A fogyasztás visszaesése Európa nagy hagyományokkal rendelkező bortermelő országaiban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban is megfigyelhető, ennek hátterében több tényező áll. Jelenleg az egy főre eső borfogyasztás Magyarországon húsz-huszonöt liter körül alakul. Az életmód- és a generációváltás egyaránt hozzájárul a borfogyasztási szokások megváltozásához, illetve a borkultúra átalakulásához. Megfigyelhető, hogy az idősebb fogyasztók többsége nagyobb mennyiségben iszik az átlagosnál olcsóbb borokat, míg a fiatalabbak kisebb mennyiségben, de drágább, jobb minőségű borokat fogyasztanak.

– Cél-e a fogyasztás mennyiségének növelése, vagy inkább a minőségi, illetve kulturált borfogyasztás népszerűsítése a cél a gasztronómiá-val karöltve? Egyre többen tudják például, hogy egyes fogásokhoz milyen típusú, fajtájú bor illik.

– Az FM célja elsősorban az, hogy a fogyasztás minőségi irányba mozduljon el. Ezért vezette be a tárca a már említett Nemzeti Borkiválóság Programot. Az ennek keretében megjelenő kiadványok segítséget nyújtanak a fogyasztóknak, az értékesítőknek, a gasztronómia szereplőinek a borok kiválasztásában. A HNT mint az ágazat szakmaközi szervezete, az idén csatlakozott a Wine in Moderation nemzetközi nonprofit szervezethez, amelynek célja, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét világszerte a kulturált borfogyasztásra, egészséges életmódra inspiráljon, és hozzájáruljon az alkohol mértékletes fogyasztásához. Az utóbbi évtizedekben számos tudományos vizsgálat igazolta már, hogy a mértékletes borfogyasztás nemhogy nem káros az egészségre, hanem kifejezetten növeli a hosszú élet esélyét. Napi egy pohár bor akár hatvan százalékkal is csökkentheti a szívinfarktus rizikóját. A borban megtalálható összetevők, például a kálium, a magnézium, a B- és C-vitamin vagy egyes nyomelemek megakadályozzák a túl korai elöregedést, jótékony hatást gyakorolnak az emberekre is, komoly szerepet játszanak a rákos megbetegedések, a szívkoszorúér-problémák és az öregedési folyamatok mérséklésében.

– Magyarország nettó borexportőr, milyen piacokra sikerült betörni az elmúlt esztendőkben? A számokat tekintve miként festett tavaly a borexportunk?

– A múlt évben 613 ezer hektoliter bort értékesítettünk külföldön, ennek értéke meghaladta a 73,2 millió eurót. Ez szinte teljesen megegyezik a 2014-es értékkel. Felvevőpiacaink stabilnak mondhatók, boraink csaknem kilencven százalékát az európai piacra értékesítjük. Legjelentősebb célpiacaink: Németország, az Egyesült Királyság, Csehország és Szlovákia. Két utóbbi állam jelentős mennyiségben vásárol borszőlőt is Magyarországon.

– Lát-e lehetőséget a közeljövőben a kivitel bővítésére?

– A magyar bortermelés szempontjából fontos, hogy Európán kívül olyan piacokra is bejussunk és ott megerősödjünk, ahol a fogyasztás növekszik, és a magyar borokat az ottani fogyasztók kedvelik. Promóciós program keretében támogatjuk az export bővítését, amely az Európai Unión kívül forgalomba hozott, eredetvédelemmel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borászati termékre vehető igénybe. Ennek keretében 2013 óta 3,2 millió eurós összeget nyertek el az erre pályázó cégek. Több pályázó Kínában valósított meg promóciós programot, ahova az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a kivitelünk, és értékben jelenleg már az ötödik legfontosabb célpiacunknak számít.

– A Csányi Pincészet például a közelmúltban tört be több borával a kínai piacra. Egyébként milyen pincészetek és fajták népszerűek külföldön? Tudjuk, hogy a tokaji például keresett márka.

– A magyar borok közül külföldön valóban a tokaji borok ismertsége a legnagyobb, ennek megfelelően a Tokaji borvidéket az agrártárca is kiemelten kezeli. Célországonként eltérő, hogy a fogyasztók mely magyar bort keresik. Például Kanadába jelentős a pezsgőkivitelünk, több európai országban az olyan illatos fajták kedveltek, mint az Irsai Olivér és a cserszegi fűszeres, míg például Kínában a borkülönlegességek, így a tokaji borok értékesítése a jellemző.

– Miként tud segíteni a tárca a márkaépítésben a borászatoknak, pincészeteknek? Milyen eszközök, források vannak erre?

– Az Európai Unió – a tengerentúli országokkal szemben – az egyéni márkaépítés helyett a védett eredetű termékek népszerűsítését támogatja, ezzel elősegítve, hogy ezek egyfajta ernyőmárkaként szolgálják a termelők promóciós céljait. Az első ilyen pályázati lehetőség 2013-ban nyílt meg. Az ötvenszázalékos támogatási szint segítséget jelent az unión kívül forgalmazni kívánt borok piaci bevezetéséhez, vagy éppen az eladási ár növeléséhez. Az első pályázat keretében hét nyertes pályázó tizenegy borvidék termelőit és termékeit népszerűsítette. A többéves programoknak 2016. július 31-ig kellett befejeződniük. A programok célországa az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Kanada, a Kínai Népköztársaság, Tajvan és Oroszország volt. A 2015–2017-es időszakban tizenkét nyertes pályázó mintegy 2,5 millió euró támogatásból valósíthat meg promóciós tevékenységet harmadik országokban. A célországok közül az Egyesült Államok, Kína és Tajvan kiemelkedik, de nyújtottak be támogatási kérelmet kanadai, oroszországi és svájci borpromócióra is.

– Hogyan lehet a pincészetek versenyképességén javítani? A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, Légli Ottó nemrég azt nyilatkozta lapunknak: szemléletbeli változás is szükséges a borásztársadalomban, és magasabb színvonalú ültetvényművelésre van szükség. Egyetért ezzel?

– Igen. A magasabb színvonalú művelés csak megfelelő minőségű ültetvényeken valósítható meg. A minisztérium által kezelt Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból 2014–2018 között rendelkezésre álló mintegy 145,5 millió euró támogatási keret döntő részét szőlőültetvények szerkezetátalakítására fordítottuk, fordítjuk. Eddig 119 millió eurós forrás nyílt meg, amelyből éves szinten 2000–2500 hektáron újulhattak meg az ültetvények. A minőségi szőlőtermelés az alapja a minőségi bortermelésnek, ezért a borászok fejlesztéseit, beruházásait a kormányzat az eredetileg tervezetthez képest húszmilliárd forinttal nagyobb forrással, összesen negyvenmilliárd forinttal támogatja a Vidékfejlesztési Program keretében. Ám a szemléletváltás nem állhat meg itt. Fontos, hogy a termelők minél tudatosabban, körültekintően, a piaci változásokra figyelemmel végezzék tevékenységüket, hiszen csak így lehet garantálni az ágazat szereplőinek  megélhetését.

– A tavaszi fagy után júliusban, sőt augusztusban is hatalmas károkat okozott a jégverés, a viharos időjárás. A tárca adatai szerint mekkora kár keletkezett? A kárenyhítési alap forrásai mellett tervezik-e, hogy pluszjuttatással segítik a gazdákat?

– A károk felmérése folyamatosan zajlik, például augusztus második hetében is több helyről, elsősorban a Tokaji borvidék egyes hegyközségeiből érkeztek bejelentések új jégkárokról. A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább ötven százalékára valamilyen mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés nyolcvan százalékát, ha nincs biztosítása, akkor a negyven százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában jövő március 31-ig. A kárenyhítési alapban a jövő év elején rendelkezésre álló mintegy huszonnégymilliárd forint minden idők legnagyobb e célt szolgáló összegeként bizonyosan elég lesz az uniós szabályok szerinti legmagasabb összegű kompenzációra, és a termelőknek nem kell számolniuk forráshiány miatti támogatáscsökkentéssel. Egyébként az FM a jogos kárenyhítő juttatások megérkezéséig százszázalékos kamat- és költségtámogatásban részesülő hitelkonstrukció kialakításával is segíti a fagykárt és jégverést szenvedett ültetvénnyel és gyümölcsössel rendelkező termelőket. Az ez évi fagy- és a tavalyi meg az idei, júliusi jégkárokban érintett 852 település gazdálkodóinak már elérhető a kamat- és költségmentes hitel, legfeljebb ötvenmillió forintos kerettel. Tervezzük: az ebben a hónapban jégkárt szenvedett településekre is kiterjesztjük ezt a lehetőséget.

– A tárca szerint milyen minőségű és mennyiségű szőlőtermés várható az idén?

– Az idei szüret után várhatóan 2,5-2,7 millió hektoliter újbor erjed ki a pincékben. A minőségről nehéz pontos előrejelzést adni, de az ígéret egyelőre jó: kedvező időjárás esetén, ha nem esik az eső, és nem lesz túl meleg sem, jó minőségű szőlőt szüretelhetnek azok a gazdák, akiknek szőlejét nem sújtotta a jég. Természetesen még nagyon sok minden változhat, messze van még a szüret vége. Az évjárat igazi értékeit majd az újborok ismeretében fogjuk megtudni.