Híd lehetünk Kelet és Nyugat között

Ma negyedik alkalommal rendezi meg a Lámfalussy Lectures konferenciát Budapesten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több száz gazdasági és pénzügyi szakember részvételével.

A Lámfalussy Sándorról, a magyar származású közgazdászról és az euró egyik „atyjáról” elnevezett nemzetközi konferencia az európai és globális gazdaságpolitikai gondolkodás meghatározó fórumává válhat. Az idén is az európai integráció válságának gondjai és megoldási lehetőségei lesznek a tanácskozás fókuszában – mondta Matolcsy György a távirati irodának adott interjúban. Az MNB elnöke hangsúlyozta: a közös Európa csapdahelyzetbe került, bátor és mélyreható reformokra lenne szükség, de ezek végrehajtásához hiányzik a társadalmi és politikai támogatás. „Úgy látjuk, a gazdasági világrend változása kínálhatja az egyik megoldást. Az idei konferenciánk kiemelt témája lesz a Kelet és a Nyugat közötti együttműködés, s arra a kérdésre keressük a választ, hogy a nyugati csapdahelyzet feloldásában támaszkodhatunk-e a megerősödő európai–ázsiai együttműködésre” – mutatott rá Matolcsy. Úgy vélekedett, különösen sok lehetőséget jelent a Kína által meghirdetett Egy övezet, egy út kezdeményezés, amely a Selyemút modern változataként alkalmas lehet az érintett országok növekedésének felgyorsítására. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a kelet-közép-európai régió, azon belül is Magyarország centrum, más aspektusból pedig híd szerepet tölthet be a Kelet és a Nyugat között. A kölcsönös előnyökkel járó kezdeményezés kiteljesedéséhez párbeszédre van szükség, amelyre kitűnő lehetőséget teremt a 2017-es Lámfalussy-konferencia – hangsúlyozta a jegybank elnöke.

Matolcsy rámutatott: a jegybankok elsődleges feladatai közé tartozik az árstabilitás fenntartása. Ez sok országban, így Magyarországon is a jegybanktörvényben meghatározott inflációs cél elérését jelenti. Ez az elmúlt években sem kérdőjeleződött meg, ugyanakkor a hangsúlyok eltolódtak, a jegybankok egyre aktívabban és egyre változatosabb eszközökkel avatkoztak be a folyamatokba, és tették mindezt a gazdasági növekedés elérése és a pénzügyi rendszer stabilitásának növelése érdekében – magyarázta Matolcsy György. Voltak jegybankok, amelyek ezt a feladatot sikeresebben oldották meg, míg mások kevésbé, de az minden esetben egyértelmű volt, hogy jegybanki beavatkozás nélkül sokkal mélyebb válsággal és hosszabb kilábalással kellett volna szembenéznünk – hangsúlyozta az MNB vezetője.

Kifejtette: a pénzügyi válságot követően világossá vált, hogy az inflációs célt fenntarthatóan csak stabil növekedés mellett, innovatív és célzott eszközökkel érhetjük el. Ebben az értelemben folytatja a jegybank a növekedést támogató politikát, ám az eszközei és technikái változhatnak, a növekedési hitelprogram például nagyon sikeresnek bizonyult, ám márciusban lezárul. A bankokon a sor, hogy hitelezési tevékenységüket piaci alapra helyezzék át. Az MNB mindemellett többször is hangsúlyozta: a hosszú távú siker kulcsa a versenyképesség növelése. Mélyreható elemzői munkánkkal, külső szakértői ajánlásokkal járulunk hozzá ehhez a folyamathoz – mutatott rá Matolcsy. Kifejtette: a pénzügyi válságnak betudható növekedési áldozat egyértelműen megmutatta a pénzügyi közvetítőrendszer gyengeségeit. Azóta a világ adósságállománya eddig soha nem tapasztalt szintekre érkezett, ami dominóeffektusként okozhat óriási veszteségeket, ha hirtelen változna a hozamkörnyezet. A hosszú távon fenntartható gazdasági növekedésnek ma még inkább előfeltétele a stabil, sokkoknak ellenálló pénzügyi rendszer – mondta Matolcsy. Hangsúlyozta: tavaly olyan alapvető kérdések dőltek el, amelyek a következő évekre meghatározzák majd a globális teret, lehetőségeket. Ilyen volt például a Brexitről szóló népszavazás és az amerikai elnökválasztás, valamint Kína fokozatos térnyerése is.

Tavaly felállt egy „új globális sakktábla”, és az idén kiderül majd, hogy milyen formában zajlik tovább a Brexit, milyen irányba tolódnak el az amerikai gazdaságpolitika hangsúlyai, az emelkedő amerikai hozamok milyen folyamatokat indítanak el – mondta Matolcsy. Fokozódhatnak a geopolitikai kockázatok, Európában növekedhet a politikai megosztottság. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy Európának van-e megfelelő válasza a válság politikai következményeire. Ilyen környezetben kiemelten fontosak lesznek Magyarország számára azok a tényezők, amelyekre az elmúlt időszakban az MNB is nagy hangsúlyt fektetett: az óvatos monetáris politika, a pénzügyi stabilitás erősítése, a sérülékenység csökkentése és a versenyképesség fejlesztése.

A mostani kihívások eredményesebben kezelhetők, ha a döntéshozók ütköztetik nézeteiket, összehangolják cselekvéseiket. Magyarország idejében felismerte, hogy a válság paradigmaváltást hozott, így már a 2015-ös konferencián is egy új gazdaságpolitikai narratíva lehetőségét vetettük fel Európa számára – mondta Matolcsy. Hozzátette: „Bízunk abban, hogy a konferencia ajánlásai hozzájárulnak egy erősebb Európa létrehozásához. Magyarország példát mutatott arra, hogy a fiskális és monetáris politikai fordulattal, valamint bátor strukturális reformokkal milyen kimagasló eredmények érhetők el” .