Gazdaság

Heteken belül kezdődik a portfólió tisztítás

Szeptember végével kezdheti a rossz hitelek kivásárlását a követeléskezelő

Az MNB legfontosabb célja jelenleg, hogy mihamarabb elindulhasson a kereskedelmi ingatlannal fedezett nem teljesítő hitelállományhoz kapcsolódó portfólió tisztítás. Terveik szerint az erre a célra létrehozott Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK Zrt.) már szeptember végével megkezdheti a bankok rossz hiteleinek piaci áron történő kivásárlását, így az IMF szakmai befektetők bevonására vonatkozó ajánlatát csak középtávon tartja reálisnak és szakmailag támogatandónak a jegybank.  

A novemberében létrehozott MARK Zrt. vagyonkezelő alap szerkezeti felépítését és működését az MNB felkérésére idén júniusban Budapesten tett látogatásukon vizsgálták meg az IMF képviselői. A valutaalap szakmai befektetők bevonását és az irányítási autonómia megerősítését javasolta a MARK céljainak hatékonyabb teljesítéséhez.

A jegybank közölte, hogy az IMF és az MNB között aktív és szakmailag gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a MARK Zrt. működéséről és annak fejlesztési lehetőségeiről szóló technikai segítségnyújtás során. Az Európai Bizottsággal jelenleg folynak a tárgyalások a MARK Zrt. árazási módszertanát illetően. Ez várhatóan nemsokára lezárul, és szeptember végével megkezdődhet a kereskedelmi bankok úgynevezett rossz hiteleinek - az Európai Bizottság által validált – kivásárlása – közölték.

A piacról történő finanszírozás és magántőke bevonása időt vesz igénybe, ami jelentősen késleltethetné a tervezett szeptember végére ütemezett indulását a vásárlások megkezdésének - véli az MNB. Hozzáfűzik azonban, hogy az IMF ez irányú javaslatai az MNB MARK Zrt.-t érintő stratégiájával összhangban vannak, az MNB célja ugyanis egy piaci alapokon működő, önálló eszközkezelő kialakítása, amely a piacról is képes refinanszírozni magát valamint tőkét bevonni, így középtávon támogatja ezek megvalósítását.

 Áprilisra kell feltölteni a likviditási fedezetet

A jegybank szerdán döntött a bankrendszer sokkellenálló képességének erősítése érdekében az úgynevezett likviditásfedezeti követelmény (Liquidity Coverage Requirement - LCR) gyorsított bevezetéséről. A hitelintézeteknek 2016. április 1-jétől már teljes mértékben, 100 százalékos szinten meg kell felelniük az egységes európai szabályozás által előírt mutatónak. A jegybank megfelelőnek tartja a hazai hitelintézetek rövid távú likviditását, azonban a bankrendszer sokkellenálló képességének erősítése érdekében indokoltnak tartja az LCR-előírásnak való gyorsított megfelelést. Ezzel Magyarország csatlakozik azon EU-tagállamok köréhez, amelyek már korábban jelezték az LCR gyorsított bevezetését (például Egyesült Királyság, Hollandia) - hangoztatta a jegybank közleménye. 

Az MNB-rendelet szövege várhatóan 2015. szeptemberben jelenik meg a Magyar Közlönyben.

Az LCR-követelmény 100 százalékos teljesítésének előrehozott előírása az önfinanszírozási programhoz kapcsolódik, amelynek másik eleme, hogy szeptember 23-ától megszűnik a jegybanki kéthetes betét és háromhónapos fixkamatozású betét veszi át a helyét. Mindkét intézkedés azt a célt szolgálja, hogy az állampapírok felé terelje a pénzintézetek forrásait és csökkenjen a devizaadósság aránya az államadósságon belül.

Az MNB 2014-ben hirdette meg az önfinanszírozási programot, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2014-ben és 2015 első negyedévében több mint 900 milliárd forinttal nőtt a bankok forint-állampapírállománya, valamint a magyar állam másfél év alatt, az idei év közepéig, 3,5 milliárd euró értékben tudott lejáró devizaadósságot visszafizetni forintforrások bevonásával.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a hónap elején egy interjúban arról beszélt, hogy az idei forintkibocsátási többletből lejárat előtt vissza lehetne fizetni 1,2 milliárd euró devizaadósságot, amivel a 2016-ban esedékes devizalejárat 5,5 milliárd euróról 4,6 milliárdra csökkenne.