Júniusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, ezzel az első féléves növekedés 6,9 százalékos lett - jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kiigazítatlan adatok szerint az üzletek forgalma - változatlan áron számolva - júniusban 6,5, az első hat hónapban 6,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A tartós fogyasztási cikkeket és más nem élelmiszer jellegű termékeket forgalmazó üzletek eladásai nőttek a legjobban, júniusban 10,8 százalékkal, ami 1,0 százalékponttal magasabb az előző két havi azonos növekedési ütemnél és január óta a legnagyobb növekedés. Az év első felében 9,9 százalékkal nőtt az iparcikk üzletek forgalma a tavalyi év azonos időszakához mérve.
Az élelmiszerfogyasztás júniusban 2,6 százalékkal nőtt éves összevetésben, ami átlag alatti adat az első hat hónapban és messze elmarad az előző havi 5,5 százalékos növekedési ütemtől. Az élelmiszerboltok forgalma 4,3 százalékkal emelkedett az év első felében. Az üzemanyag-forgalom 5,8 százalékos júniusi növekedése a második negyedévben a legalacsonyabb és elmaradt az első fél év 7,5 százalékos átlagától.
A júniusi kiskereskedelemi adatokról augusztus 23-án teszi közzé részletes jelentését a KSH második becslése alapján.
Idén gyorsul a kiskereskedelmi forgalom növekedése
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint júniusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, ezzel az első féléves növekedés 6,9 százalékos lett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedésének júniusi lassulása a májusi 7,7 százalékról 6,1 százalékra, felülmúlta a várakozásokat, ugyanakkor az első félévi 6,9 százalékos továbbra is dinamikusabb a bővülés, mint a tavalyi év 5,3 százalékos átlaga. Idén az első negyedév összességében valamivel erősebbre sikerült (7,3 százalék) a másodiknál, ami alátámasztja az ING előrejelzését, miszerint az idei második negyedév gazdasági teljesítménye némileg elmaradhat az elsőtől.
Az üzemanyagok jelentős drágulása éreztette hatását a forgalomban, és átlag alatti lett a növekedés az élelmiszerkereskedelemben is - jegyezte meg az elemző.
A jövő héten megjelenő ipari és építőipari adatok fényében már biztosabban látható lesz a gazdaság második negyedévi teljesítménye, egyelőre azonban feltehetően 4 százalékra lassul a GDP-növekedése az első negyedévi 4,4 százalékról. A fogyasztás továbbra is markáns szerepet tölt majd be a gazdasági növekedésben. Összességében idén a kiskereskedelem 6,9 százalékos bővülését prognosztizálja az ING bank vezető elemzője.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy az idén folytatódó, jelentős, 8 százalékhoz közeli reálbér növekedés, a 16 éves csúcs közelében mozgó fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban is fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése. A tavalyi magas bázis miatt az év második felében azonban a mutató már lassabb növekedést jelezhet. Idén a Takarékbank prognózisa szerint a tavalyinál gyorsabb ütemű, 6,2 százalékos növekedés várható a kiskereskedelmi forgalomban, ami érdemben hozzájárulhat a GDP növekedésének gyorsulásához is.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. A kiskereskedelem gyorsulása összhangban van Takarékbank azon várakozásával, hogy idén a tavalyit meghaladó 4,6 százalékos, vagy annál is gyorsabb lehet a GDP növekedése.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője megállapította, a júniusi kiskereskedelmi adatok - bár elmaradtak a várakozástól - a pozitív tendencia folytatódását mutatják, és továbbra is fontos indikátorai a gazdaságban mutatkozó erős fogyasztási hajlandóságnak.
A legfrissebb adatok alátámasztják azt a várakozást, miszerint a második negyedévben is a lakossági fogyasztás lehetett a GDP növekedésének legfontosabb hajtóereje. Az alacsony munkanélküliségi ráta, a növekvő bérek, az elhalasztott fogyasztás pótlásának igénye mind támogatják a forgalom bővülését - mutatott rá Nyeste Orsolya, hozzátéve, hogy ez egyébként nemcsak az év első felére, hanem várhatóan az idei év egészére igaz lesz majd. Az Erste elemzőinek becslése szerint így 4 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság, majd 2019-ben 3,3 százalékosra lassulhat a növekedése.
