A magyar–kínai együttműködési megállapodással hazánk hidat képez a távol-keleti állam és Európa között. Ma már nem országok, hanem földrészek közötti kapcsolatokban kell gondolkodni.
Megállapodást kötött a Magyar Bankszövetség az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetséggel (AFCA), amely Magyarországot hídként használja Európához – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap egy szakmai konferencián. A kínai–magyar együttműködés a kölcsönös bizalomra épül, ami a pénzügyi és gazdasági kapcsolatok erősödését szolgálja – mondta a tárcavezető. A mai világgazdaságban nem országok, hanem a földrészek közötti kapcsolatokban kell gondolkodni, ezért is fontos együttműködni az AFCA-val – húzta alá Varga Mihály. A szervezet legfontosabb feladata a globális pénzügyi stabilitás megteremtése, a jó gyakorlatok megosztása, a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése és a bűnözők elleni fellépés. Megállapodás született arról, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal kínai hitelből megépüljön, néhány nappal ezelőtt pedig létrejött a kínai és kelet-közép-európai alap, amely a térségben megvalósuló közös fejlesztéseket ösztönzi. A miniszter szerint nagymértékben nyitott gazdaságként és az Európai Unión belül egyre inkább a növekedés motorjának számító régió tagországaként Magyarország érdekelt abban, hogy az együttműködés az ázsiai országgal hosszú távú, hatékony és napi szintű legyen.
Varga Mihály tájékoztatta a vendégeket a magyar gazdaságpolitika főbb eredményeiről. Kiemelte, hogy a gazdaság teljesítménye az elmúlt időszakban európai viszonylatban dinamikus növekedési pályára állt, idén négy százalék körül lesz a GDP bővülése, és jövőre is hasonló számok várhatók. A külkereskedelem Magyarországon meghatározó szerepet játszik, idén az export meghaladja a százmilliárd eurót, ami a hét évvel ezelőttihez képest negyven százalékkal magasabb teljesítmény jelent – mutatott rá a tárcavezető. A közép-európai térségből Magyarország exportál a legnagyobb mértékben Kínába – tette hozzá, arra utalva, hogy a hétmilliárd dollár körüli kínai–magyar külkereskedelmi forgalom jó szám, de örülne, ha a jövőben tovább növekedne. Kapcsolódó hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Csou Hsziao-csuannak, a kínai jegybank elnökének ítélte oda a Lámfalussy-díjat. Az ünnepélyes díjátadóra a kínai miniszterelnök magyarországi látogatásával egy időben került sor az MNB budapesti épületében, Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány több tagja, valamint a magyar és nemzetközi pénzügyi élet képviselőinek jelenlétében.
Befektetők a külső kerületekben is
A kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang magyarországi látogatása eredményeként több nagyberuházás indulhat el, és szorosabbá válhat a gazdasági kapcsolat hazánk és Kína között. Ezért tovább nőhet a magyar lakóingatlanok iránt érdeklődő kínai vevők aránya. Számuk már eddig is nőtt: az idén eddig már negyven százalékkal több kínai vevőjelölt jelent meg a magyar lakáspiacon, mint tavaly – derül ki az Ingatlan.com elemzéséből. Az érdeklődések hat-nyolc fővárosi kerületre koncentrálódnak a felmérés szerint. A vevőjelöltek főként a II. és III. kerületi, 54–80 millió forint közötti és a XIV., XVI. és XVII. kerületben lévő, 47–69 millió forint között meghirdetett lakóingatlanokat keresik. (GR)
