Kína az elmúlt időszakban az Európai Unió és abban kiemelten Magyarország fontos kereskedelmi partnere lett. Hazánknak e körben fontos szerep jut: hídként kell állnia Kína és a nyugat-európai országok között. A távol-keleti ország deklaráltan a globalizáció fenntartásában érdekelt, e folyamat szempontjából 2017 azonban nehéz évnek ígérkezik
Kína számára üdvözlendő hír, hogy Magyarország nagy jelentőséget tulajdonít a keleti nyitásnak gazdasága fejlődése szempontjából. Ez mindkét fél számára újabb lökést és bizalmat ad az Egy övezet, egy út kezdeményezés további fejlesztéséhez – jelentette ki Csö-min Csen professzor, a shanghai Fudan Egyetem dékánja a minap egy budapesti konferencián, a Képes-e a Selyemút felerősíteni a növekedést? című panelbeszélgetésen. Mint előadásából kiderült, a kezdeményezés során hat ország, köztük hazánk írt már alá megállapodást, és egyre több a megfigyelő állam, például Svájc, Ausztria és a Benelux államok. A professzor kiemelte azt is, hogy jelentősen megemelkedett a kínai közvetlen befektetések összege Európában, egyes becslések szerint 36 milliárd euróra. Ugyanakkor Kína amellett van, hogy fenntartsa a globalizáció folyamatát. Szerinte a Brexit kemény lépésnek bizonyul, és az Egyesült Államok is megpróbálja megváltoztatni a világrendet mások kárára.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója kiemelte: Kína vált az Európai Unió és Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé, és úgy vélte, Magyarországnak híd szerepet kell betöltenie Kína és a nyugati országok között.
Jen Hszüe-tung, a Tsinghua Egyetem dékánja előadásában felhívta a figyelmet: a globalizáció szempontjából 2017 nehéz év lesz. A dékán szerint egy világkormányra volna szükség ahhoz, hogy ne fulladjon anarchiába a globalizáció, ahol minden állam azt hiszi, saját katonai erejére kell támaszkodnia. Jen Hszüe-tung úgy vélte, két alapelv szem előtt tartására van szükség Magyarország és Kína kapcsolatában. Az egyik a szuverenitás elve, amelynek mentén anélkül lehet bilaterális megállapodásokat kötni, hogy az egyes projektek elindításához nincs szükség más országok hozzájárulására. A másik a kölcsönösség elve, azaz Kína nemcsak exportál, hanem importál is, és fogad külföldi technológiát, termékeket. A kölcsönös együttműködés esetében nem lehet csak állami vállalatokra hagyatkozni, szükség lesz a magánszférára is. Kínában jelenleg a GDP (bruttó hazai termék) 75 százalékát termeli meg a magánszféra, az állami cégeknél jobb hatékonysággal – hangsúlyozta a szakember.
