Hátránycsökkentés EU-pénzből

A EU-csatlakozás óta eltelt 12 évben jelentős változáson ment keresztül a kelet-európai országok üzemstruktúrája. A nyugati országok mindössze átlagosan 16 hektárnyi operatívan működő farmokkal világpiaci tényezők tudnak lenni, miközben hazánk nem tudja kellőképpen kihasználni adottságait – mondta Tresó István, a K & H agrárüzletág fejlesztési főosztályának vezetője az Agrár Klub rendezvényén. Hozzáfűzte: hazai szinten mennyiségi és minőségi javulásra is szükség van, ebben az uniós támogatások segíthetnek.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója előadásában kifejtette: az EU keleti és nyugati fele közelít egymáshoz, azonban még mindig hatalmas különbségek vannak az agráriumban, az utóbbiak javára. A keleti régió a koncentrációban és modernizációban egyaránt lemaradásban van: habár a gazdaságok száma csaknem másfélszerese, átlagméretük alig harmada, az általuk használt összes földterület pedig alig fele a nyugati régió átlagának, munkaerő-felhasználásuk viszont valamivel nagyobb.
Az állattartásban is nőtt a két térség közötti különbség az utóbbi tizenkét évben. A nyugati régióban nagyfokú a koncentráció, itt található Európa állatállományának négyötöde, az egy hektárra jutó állatsűrűség pedig csaknem kétszer akkora, mint a keleti régióban. Utóbbi régióban a 2005-től 2013-ig terjedő időszakban a sertésállomány egyharmada, a tejelő tehenek ötöde összességében 4,3 millió állattartó gazdaság tűnt el.

Potori jelezte: a humán tőkében is van még hova fejlődnie a keleti régiónak. Habár a csatlakozás óta javult a meghatározó gazdaságok vezetőinek agrár szakképzettsége, 2013-ban az alapfokú szakképesítéssel rendelkezők aránya hatszor, a felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők aránya majd négy és félszer volt magasabb nyugaton.