Bár az idén már két alkalommal is módosította a kormány a büdzsét, a vártnál magasabb gazdasági növekedés, a bérkiáramlás és a nagyobb ütemű háztartási fogyasztás miatt teljesíthető a 2,4 százalékos költségvetési hiánycél. A Raiffeisen Bank számításai szerint a bevételi többlet meghaladhatja a háromszázmilliárdot is.
A menekültügy kezelése, valamint az átmenetileg kieső, pontosabban: később érkező európai uniós források miatt idén extrahelyzet jellemzi a központi költségvetést. Olyannyira, hogy az elmúlt időszakban kétszer is hatvanegymilliárd forinttal emelte meg a kiadási oldalt a kormány. Tisztességesen meg is nőtt a deficit: az egész éves hiányterv fölé szaladt az elmúlt hónapokban. Mivel – legalábbis az elmúlt évek tapasztalatai szerint – a költségvetés „lefutása” orrnehéz, nem szokatlan a kialakult helyzet. 
A Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan azt kommunikálja, hogy tartható a költségvetési hiánypálya, vagyis a hivatalosan vállalt 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesülhet, miután a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint a korábban meghozott központi intézkedésekből származó többletbevételek az év hátralévő részében javítják a költségvetési egyenleget. A pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az utolsó hónapokban erőteljesebben érvényesülhetnek – ez olvasható ki a KSH részletes adataiból is, miután tetemes összegben érkeznek a bevételek a költségvetésbe a kedvező konjunktúrának és a gazdaság kifehérítését célzó döntéseknek tulajdoníthatóan.
„A Raiffeisen Bank számításai szerint a bevételi többlet meghaladhatja a háromszázmilliárdot is, jobb esetben még háromszázötvenmilliárdra is felszökhetnek a beérkező pótlólagos pénzek” – mondta lapunknak Török Zoltán vezető elemző. A Raiffeisen Bank szakértője rámutatott: a költségvetés helyzete bevételi oldala alapján jól látható, hogy a jelzettnél magasabb gazdasági bővülés, a háztartási fogyasztás „felfutása”, a nagyobb bérkiáramlás, valamint az online pénztárgépek bekötéséből és az ekáer-rendszer bevezetéséből fakadó tételek megtették a hatásukat. A vezető közgazdász hangsúlyozta: 2013-2014-ben is az utolsó hónapokban a vártnál nagyobb ütemben érkeztek a bevételek – havonta átlag húsz-húsz milliárd forinttal –, és ez az idén is folytatódik. Így teljesülhet a kitűzött hiánycél. Török Zoltán hozzátette: jó hír az is, hogy a magyar gazdasági növekedés teljesen más szerkezetű, mint a válság előtti időszakban volt. Ez nagyban köszönhető a krízis okozta sokkoknak, az EU-s pénzek intenzív lehívásának, a jegybanki hitelprogramnak és a meglóduló autóipari beruházásoknak is.
