A jövő évi adócsomag szerint növekedhetnek 2017-ben a munkavállalók mobilitását segítő adókedvezmények, ezzel is tompítva az egyes térségekben kialakult jelentős munkaerőhiányt. Az Európai Bizottság tegnap megjelent országspecifikus ajánlásai között is szerepel a foglalkoztatáspolitika, de a fiskális kiigazítás is.
A 2017-es adócsomagban több, a munkaerő mobilitását ösztönző, a munkába járás terheit csökkentő kedvezmény szerepel. Emellett azonban más területeken is intézkedésekre van szükség, például a szakképzés átalakítására és a felnőttképzés kiszélesítésére - jelentette ki tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Cseresnyés Péter a foglalkoztáspolitikához kapcsolódó változások között felsorolta a lakhatási támogatásra fordított költségvetési keret tízmilliárd forintra emelését és azt is, hogy a mobilitási lakhatási támogatás összegét, továbbá a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére az adóévben elszámolt költséget, ráfordítást jövőre már a társasági adóalapot csökkentő tételként lehet majd elszámolni – jelentette a távirati iroda. A törvényjavaslat szerint emelkedik a saját gépkocsival való munkába járás költségtérítése is, a mostani kilométerenkénti kilenc forintról tizenötre. Ez a módosítás Cseresnyés szerint több százezer embert érint, és 7,5-8 milliárd forint kiadást jelent a költségvetésnek. További változás, hogy a jövőben a munkásszállókon az adómentességhez elég lesz, ha egy lakóhelyiségben egy munkavállaló lakik, míg most ehhez két embert kell egy szobában elhelyezni. A foglalkoztatás első öt évében - a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén - adómentes lesz a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Az adómentes támogatás maximális összege a foglalkoztatás első huszonnégy hónapjában a minimálbér negyven, másodikban huszonöt, az azt követő tizenkét hónapban pedig tizenöt százaléka lesz.
Az Európai Bizottság tegnap tette közzé a hazánkra vonatkozó, országspecifikus ajánlásainak egyikét, amely a foglalkoztatáspolitikával foglalkozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a mostani ajánlások a korábbi évekhez képest kiegyensúlyozottabbak, lényegesen kevesebb a számuk, és a konkrét beavatkozási javaslatok helyett általános stratégiai irányokat tartalmaznak. Az EB részéről megfogalmazott gazdaságpolitikai célok többsége megegyezik a magyar kormányéval.
A bizottsági ajánlások három területet érintenek. Brüsszel első helyen azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávú költségvetési cél elérése érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, az idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,3, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben. A bizottság másodikként azt javasolja a kormánynak, hogy csökkentse tovább a szektorspecifikus adókat, fokozza a korrupcióellenes küzdelmet. Harmadikként pedig arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy segítse a továbbiakban is a közmunkaprogramban részt vevők visszatérését az elsődleges munkapiacra, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.
