A közelmúltban ismét felvetődött a közös európai hadsereg gondolata az uniós csúcson. Orbán Viktor miniszterelnök először tavaly Bálványoson beszélt ennek szükségességéről, s újabb nyilatkozatai párhuzamban állnak az új francia vezetés és a német politikusok közelmúltbeli kijelentéseivel. Ezek érdemi változásokat vetítenek előre az eddig elhanyagolt közös uniós védelempolitika terén. A téma kapcsán cikkünkben a hazai hadiipar helyzetét és kilátásait vesszük sorra.
Több terv is született az elmúlt években a hazai hadiipar felfuttatására. Ha az elérhető adatokat nézzük, azt látjuk, hazai gyártásból a Magyar Honvédség elsősorban lőszereket, pirotechnikai termékeket, szárazföldi járműveket, felépítményeket és tartozékokat szerzett be – de ezen túl jutott forrás radartechnikai, kommunikáció- és híradástechnikai berendezésekre, szoftverekre, speciális vegyi mentesítő- és védőkészletekre, sugárszintmérőkre, áramellátó berendezésekre, valamint ruházati és védőfelszerelésekre is. Rendvédelmi szervek és különböző katonai, civil titkosszolgálatok itthon elektronikai rendszereik fejlesztésére/javítására, fegyvereik muníciójára, pirotechnikai eszközökre, szoftverekre és híradó eszközeikre költöttek pénzt. A magyarországi vállalatok elsősorban lőszereket és pirotechnikai eszközöket, járműalkatrészeket, elektronikai és képalkotó berendezéseket, továbbá szoftvereket értékesítettek külpiacon. A hazai kivitel és kiszállítás értéke 2014-ben 33,6 millió euró, azaz durván tízmilliárd forint volt, s ez az előző évhez viszonyítva 4,9 százalékos bővülést jelentett. Fontos megjegyezni, 1996-tól 2000-ig az átlag 17,7 millió euró volt, majd ez 2004-re 8,9 millió euróra esett. Innen – egy 2011-es apróbb csökkenést leszámítva – lassú növekedés kezdődött, így 2012-ben 27,1, 2013-ban pedig harminckétmillió eurót ért el. A hazai üzemek jelenleg főleg Amerikába és Európába, valamint elenyésző részben Ausztráliába és Óceániába exportálják termékeiket.
Az a tény, hogy a honvédség évről évre egyre több forrásból gazdálkodhat, megjelenik a rendelések oldalán is, így ezzel kapcsolatban valóban akadnak biztató jelek – mondta lapunknak a téma kapcsán Zsitnyányi Attila. A Magyar Védelmiipari Szövetség elnöke és a Gamma Műszaki Zrt. vezérigazgatója közölte, tavaly számos tagvállalatuknál újra elindultak az itthoni beszerzések, sokkal jobb a helyzet, mint egy-két évvel ezelőtt. Egyéni felszerelések, viszonylag gyorsan előállítható, kisebb műszaki berendezések beszerzését látják el elsősorban, ami jelenleg kifejezetten jó a hazai cégeknek – magyarázta. Beszélt arról is, reméli, hogy a tendencia folytatódik, a költségvetés lehetőségei tovább javulnak a honvédségi, rendvédelmi, biztonsági beszerzéseknél.
Nagyon várják az őszt, amikor talán majd körvonalazódnak a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program részletei is – mondta Zsitnyányi Attila. Közölte, bíznak abban, hogy tényleg a magyar termékek kapnak prioritást, vagy akár a komplexebb rendszerek esetén hazai profilgazdákon keresztül, értelmezhető mértékű magyar hozzáadott érték mellett történnek majd a beszerzések. Az elnök szavaiból kiderült, az igazán meghatározó hazai cégek száma húsz alatt van – azaz ez az a szegmens, ahol jelentős a védelmi/hadiipari terület vagy az árbevételükön belül ennek az aránya. Egyébként ez az a kör, amely már sokszor bizonyított – így rájuk lehet építeni, amikor az ágazat fejlesztéséről van szó. Ezeken a társaságokon keresztül tudnak bekapcsolódni a „vérkeringésbe” a kisebb vállalkozások, vagy azok, amelyeknek nem ez az elsődleges profiljuk, de kapcsolódó hazai fejlesztésű eszközeik vannak – húzta alá. Májusban egyébként megjelent a Magyar Védelmiipar Szövetség új katalógusa, amely a vállalkozások mellett azok főbb, exportképes termékeit is bemutatja.
„Bár az export jelentősebb része kapcsolódik lőszerekhez, elektronikai alkatrészekhez, járművekhez, én mégis inkább azokat tartom sikertermékeknek, amelyeknek magas a hazai hozzáadott értékük és hazai fejlesztésűek, komoly tudás van bennük. Nem csak pénzt termelnek, hozzájárulnak a hazai mérnökkultúra, védemiipar fejlődéséhez, amely munkahelyeket tart meg és teremt, és nem utolsósorban ahol a végfelhasználó is tudja, hogy magyar terméket vett” – magyarázta.
Zsitnyányi Attila szerint a színvonal tartását azonban befolyásolhatja a munkaerőhiány, amely az ipar minden területén érezhető. Nehéz jó mérnököket, technikusokat, szakmunkásokat találni – és megtartani. A hadiipar különösen olyan terület, ahol nem lehet az utcáról „kész” szakembereket felvenni.
Kitűnő paraméterekkel bír a Komondor
A Komondor járműveknél az elmúlt éveket még a fejlesztésekkel töltöttük, ennek eredményeként jelenleg négy tagból áll a járműcsalád – mondta Zsitnyányi Attila. A prototípusgyártásokkal párhuzamosan kiépítették a nagyobb sorozatokhoz szükséges kapacitásokat, de ezzel együtt még csak a folyamat elején járnak. Számos országban tárgyaltak az értékesítésekről és technológiaexportról, s dolgoznak azon is, hogy legyen hazai megrendelés. Hozzátette, nemzetközi összehasonlításban is kiváló járművek születtek, amelyek pompás lehetőséget adnak több hazai berendezést gyártó számára is.
