Gyorsabban nőnek a reálbérek

A reálkeresetek gyorsuló ütemű növekedésére számítanak az elemzők
A reálkeresetek gyorsuló ütemű növekedésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a több ágazatban tapasztalható munkaerőhiány és az alacsony infláció is az emelkedést segíti.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a következő időszakban a nettó reálkeresetek még dinamikusabban növekedhetnek, mivel az infláció január óta meredeken zuhan, márciusban már negatív tartományba került a mutató. Így lehetnek olyan hónapok, amikor 8 százalékos többletet is mutatnak majd a reálbérek - hangsúlyozta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a bérdinamika lendülete arra is visszavezethető, hogy a munkaerőpiac feszesebbé vált az elmúlt időszakban, amit az alacsony munkanélküliségi ráta is tükröz. Emellett a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése is jelentős lökést adott - közölte.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője egyebek mellett kiemelte, hogy az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt.
A 0,3 százalékos februári inflációval számolva a reálkeresetek 7,2, a közfoglalkoztatottak nélkül 7,9 százalékkal emelkedtek.
A versenyszférában 5,2 százalékkal nőttek a bruttó, és 6,8 százalékkal a nettó bérek, a költségvetési szektorban pedig 10,0 és 11,1 százalékos volt a növekedés a közfoglalkoztatottak nélkül.
A KSH-jelentésből kiderül az is, hogy az alkalmazásban állók létszáma 100 ezerrel nőtt tavaly február óta, és ebből 67 ezren a versenyszférában találtak munkát, ami 3,5 százalékos növekedésnek felel meg.
Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 248, a közfoglalkoztatottakat kiszűrve 261,5 ezer forint, a nettó pedig - a családi adókedvezmény hatását nem számítva - 165, illetve 174 ezer forint volt. A KSH azonban felhívta a figyelmet arra, hogy idén jelentősen változtak a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai, amelyek elsősorban a kétgyermekes családokat érintik. A kedvezményt is figyelembe véve az átlagos nettó átlagkereset 172 600 forintra becsülhető az év első két hónapjában.
Az iparban alkalmazottak bruttó átlagkeresete februárban 260,6 ezer forint volt, 3,9 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, az építőiparban pedig csak 0,8 százalékos volt a növekedés és 184 ezer forint a bruttó átlagkereset.
A feldolgozóiparban kiemelkedően fizet a kőolaj-feldolgozás, ahol 542 ezer forint volt a havi bruttó kereset, ehhez képest a gyógyszeriparban 401 ezer, a vegyiparban 319, a járműiparban 300 ezer forint volt a bruttó átlagkereset februárban.
A pénzügyi, biztosítási szektor visszavette vezető helyét a szolgáltatások között és a legmagasabb, 486 ezer forintos bruttó átlagkeresetet regisztrálta, míg az infokommunikációs szektor a januári vezető helyről 476,8 ezer forintos átlaggal ismét a második helyre került.
A költségvetési szférában 222,5 forint volt a februári bruttó átlagkereset, a közigazgatásban és védelmi szerveknél 282, az oktatásban 260, az egészségügyben 227 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. A közigazgatási és védelmi területen 12,6 százalékos volt az éves növekedés, az oktatásban 5,6, az egészségügyben 6,7 százalék.
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 136 ezer alkalmazott - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 10 300, illetve 10 000 forint volt - közölte a KSH.

NGM: folyamatosan emelkednek a reálbérek 
Folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon, a minimálbért és a garantált bérminimumot is látványosan sikerült emelni 2016-ban, a minimálbérnél 6,7 százalékos, a garantált bérminimum esetében 6,8 százalékos reálbér-emelkedés valósult meg az első két hónapban - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az államtitkár hangsúlyozta: ilyen mértékű reálbérnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta, 14 éve nem volt. A kormány céljaival összhangban a minimálbér bruttó összege a 2010-es 73 500 forintról 2016-ra 111 ezer forintra, 51 százalékkal emelkedett - tette hozzá.
Kiemelte azt is, hogy szeptember elsejétől hozzávetőleg 150 ezer pedagógus további általános 4 százalékos illetményemelést kap az életpálya bevezetésének újabb lépéseként. Emlékeztetett arra: a kormány kiterjesztette a pedagógus életpályát a bölcsődékben dolgozó felsőfokú végzettségű nevelőkre is, ez mintegy ezer dolgozót érint, ők átlagosan mintegy 50 százalékos illetményemelésben részesülnek. Emellett 2016-ban 15 ezer felsőoktatásban dolgozó oktatót és kutatót részesítenek átlagosan 15 százalékos illetményemelésben.
Cseresnyés Péter emlékeztetett: január 1-jén folytatódott a rendvédelmi és honvédségi életpályához kapcsolódó illetményemelés átlagosan 5 százalékos mértékben, emellett 5 százalékos illetményemelésnek megfelelő ágazati pótléknövelésben részesült az itt dolgozó 16 ezer közalkalmazott is.
Rámutatott: idén várhatóan elindítja a kormány az állami tisztviselői életpályát is. Mint mondta, erről végleges döntést még nem hozott a kormány, de első lépésként a járási hivatalokban dolgozókat fogja érinteni, ezt követheti 2017. január 1-jétől a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetményének növelése is.
Hangsúlyozta: a kormány tervei szerint várhatóan július 1-jén indulhat a mintegy 20 ezer NAV-os dolgozó életpályamodellje is, első lépcsőben átlagosan 30 százalékos illetményemeléssel.
Cseresnyés Péter rámutatott: a magyar gazdaság folyamatos bővülésének, a vállalkozásoknál és a közszférában megvalósuló béremeléseknek, az adócsökkentésnek, a munkahelyvédelmi akciónak és a kedvező inflációs környezetnek köszönhető az, hogy a reálbérek folyamatosan emelkednek Magyarországon.
Elmondta: a vállalkozásoknál 6,2 százalékos, a költségvetési szerveknél 8,8 százalékos reálbéremelkedés valósult meg 2016 első két hónapjában, a közfoglakoztatás hatását kivesszük, a költségvetési körben 11 százalékos reálbéremelkedés valósult meg.
Szólt arról is, hogy a versenyszférában - a legalább 5 embert foglalkozató vállalkozásoknál - januárt követően februárban is kiemelkedően, 68 ezerrel nőtt a létszám 2015. elejéhez képest, februárban a legalább 5 főt alkalmazó cégeknél mintegy 2 millióan dolgoztak, ez 2008 májusa óta a legmagasabb adat. 
A versenyszférában a legnagyobb létszámemelkedés a feldolgozóiparban valósult meg, ebben az ágazatban több mint 21 ezer fővel bővítették a létszámot. Az adatok is bizonyítják, hogy a magyar reformok a foglalkoztatás terén is működnek - húzta alá az NGM államtitkára.