Gazdasági tükör Magyarországnak

Angel Gurría, az OECD főtitkára és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tegnapi tájékoztatón (Fotó: Hegedüs Róbert)

A OECD az idén a bruttó hazai termék (GDP) esetében 2,5, jövőre háromszázalékos növekedésre, és arra számít, hogy az infláció az idei 0,7 százalékról jövőre 1,7 százalékra gyorsul – mondta tegnap Angel Gurría, az OECD főtitkára a szervezet által publikált Gazdasági felmérés Magyarországról, 2016 tanulmány ismertetésekor. A kétévente kiadott prognózis szerint a munkanélküliségi ráta az idén 5,8, 2017-ben pedig 5,3 százalékra csökken. Az OECD szerint a költségvetési hiány a 2016-os 1,9 százalékról 2,5-re nőhet GDP-arányosan, míg az államadósság az idei év végére 74 százalékra, 2017 végére pedig 73,1-re apadhat – mondta a főtitkár. Gurría hangsúlyozta: a növekedés 2012 óta erős Magyarországon, azonban a jövedelmek továbbra is alacsonyabbak a fejlett országokénál. A növekedés fenntartásához strukturális reformok kellenek a magánszektor erősítésével és a munkaerő képzettségének javításával. Mint fogalmazott: az OECD elismeri az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseit, azonban Magyarország a termelékenységet tekintve versenyhátrányban van a régió többi országához képest. Ehhez folytatni kell az oktatási rendszer további átalakítását, és el kell érni, hogy a nők a mostaninál nagyobb mértékben jelenjenek meg a munkaerőpiacon. Tovább kell csökkenteni a bürokráciát és növelni az átláthatóságot – fogalmazott Angel Gurría.

„Az OECD jelentése egyfajta tükörként visszaigazolja az elért gazdasági eredményeket” – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: a legutóbbi, két évvel ezelőtti országjelentés még csak a lehetőségeket fogalmazta meg, míg a mostani azt közli, hogy nemcsak az akkori célkitűzések valósultak meg, hanem azoknál több. Az elismerések közé sorolta Varga, hogy a dokumentum jelentős előrelépésként értékeli az ország külső sérülékenységének csökkenését, amelyhez számottevően hozzájárult a devizahitelek leépítése, az ország GDP-arányos államadósságának csökkenő pályára állítása. Megjegyezte: a pozitív kockázatok főként a hazai folyamatoknak köszönhetők, a negatívak nagyrészt külső jellegűek, amelyek a világgazdaság esetlegesen a vártnál kedvezőtlenebb alakulásához köthetők. „A jelentésben megfogalmazott ajánlások túlnyomó többségével egyetértünk, mert ezek egybeesnek a kormány hosszú távú gazdaságpolitikai terveivel, mint például a gazdaság további fehérítésével és a bürokráciacsökkentéssel” – mondta Varga Mihály.

Ez utóbbiról kérdezte lapunk Angel Gurríát, miként látja a többi tagállamnál, hogy ezek az intézkedések mennyi idő után és hogyan érvényesülnek, illetve hazánkban mikor lesz látható hatásuk. A főtitkár azt felelte lapunk felvetésére, hogy folytatni kell az intézkedéseket, különösen ami a feketegazdaság felszámolását és a túlzott adminisztratív terhek csökkentését illeti. A folyamat hazánkban elkezdődött, ám az OECD szerint van hová felzárkózni, s erről számos tanulmány is készült.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap fogadta Angel Gurríát. Az idén Magyarország tölti be az OECD miniszteri értekezletének alelnöki pozícióját, ezért a főtitkár arra kérte Szijjártót, elnökölje a fenntartható fejlődéssel és kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó üléseket.

Visszafizetett hitel

Egy hónappal párizsi megbeszélésük után tegnap is tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Angel Gurría, az OECD főtitkára – írta tegnap a távirati iroda. Mindketten eredményesnek ítélték Magyarország és a szervezet együttműködését. Orbán Párizsban április 7-én úgy fogalmazott: az IMF–EU-hitel visszafizetése példátlan eredmény a mai világgazdasági környezetben. Nem lehetett volna elérni olyan barátok nélkül, mint amilyen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet.