Gazdaság
Gazdasági reformok útján
Kedvező, hogy államadósságunk a GDP-hez mérten folyamatosan csökken – Még több beruházás szükséges
Olyan országjelentés született hazánkról, amely tükrözi, hogy a gazdasági reformok útjára léptünk. Sikerült a legfőbb kihívásokat megoldani, de természetesen vannak még megoldandó feladatok – hangsúlyozta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára az Európai Bizottság (EB) 2017. évi országjelentéséről a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián.
Az EB jelentését idézve a szakpolitikus kiemelte: a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is szilárd, és egyre inkább a belső kereslet által generált. A reál GDP meghaladja a válság előtti csúcsértéket. A potenciális növekedés azonban az elmúlt években tapasztalt fellendülés ellenére továbbra is egy teljes százalékponttal elmarad a 2008-as pénzügyi válság előttitől. A GDP 2016-ban tovább nőtt, ami a magánfogyasztás erősödésére és a nettó exportra vezethető vissza.
Az uniós finanszírozású beruházások ideiglenes visszaesése 2016-ban visszafogta a növekedést, de a magánfogyasztás, az uniós finanszírozású beruházások fokozatos élénkülése és az expanzív fiskális politika támogatásával a növekedés 2017-től valószínűleg 3,5–4 százalékra gyorsul. Magyarország beruházási rátája tartósan húsz százalék felett alakul majd.
A bérmegállapodásról szólva el-monda: ez érdemben befolyásolja a következő években várható makrogazdasági folyamatokat, magasabb növekedési pályára állítva a magyar gazdaságot. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, a munkaadói adóterhek mérséklése a vállalatok hatékonyságjavító lépései-nek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedjen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben a foglalkoztatás.
Hornung Ágnes hangsúlyozta: a kilencszázalékos társasági adó bevezetésével elértük, hogy egész Európában Magyarországon lesz az egyik legalacsonyabb ez az adókulcs. Emellett a munkáltatói járulék 27-ről 22 százalékra csökkentése és további adókedvezmények támogatják a beruházásokat, a fejlesztéseket és a cégek kutatás-fejlesztési tevékenységét is.
A magánszektornak nyújtott hitelezés a jelentés és a kormányzat szerint is javul: a bankok hitelezési képessége a történeti csúcshoz közelít. A központi bank több programot indított a kisvállalkozásokra irányuló hitelezés előmozdítására, amely 2016-ban jelentősen bővült. A lakossági hitelezés szintén javult 2016-ban, amikor a lakástámogatási program és a növekvő ingatlanárak beindították a lakosság hitelkeresletét. 
A belső növekedés egyik motorja a rekordalacsony államháztartási hiány, a munkaerőpiac átalakítása, a közmunkaprogramból való kivezetés a munka világába. A munkanélküliségi ráta a válság előtti szint alá süllyedt, az aktivitási ráta gyorsan emelkedett. A tartós munkanélküliség is visszaesett és nőtt a munkaerő kínálata.
Hornung szólt a költségvetési hiányról is: ez 2015-ben példátlanul alacsony szintre, 1,6 százalékra csökkent, de az előrejelzések szerint újból nőhet majd. Az államháztartási hiány 2016-ban valószínűleg a GDP 1,8 százalékát teszi ki, és idézve az EB országjelentését, közölte: az előrejelzések szerint a tervezett intézkedések, adócsökkentések és kiadásnövelések következtében idén 2,4 százalékra, 2018-ban pedig 2,5 százalékra emelkedik. Az adósságráta a 2011-es csúcshoz képest folyamatosan csökken, javítva Magyarország pénzügyi stabilitását.
Az EB jelentésével egyetértve elmondta, a 2010 óta végrehajtott sikeres pénzügyi és makrogazdasági konszolidáció eredményeként a magyar gazdaság mára új, a korábbinál sokkal kiegyensúlyozottabb és dinamikusabb növekedési pályára állt. Az ország növekedési kilátásai igen kedvezőek, ezt a lehetőséget arra kívánja a kormányzat felhasználni, hogy gyorsítsuk felzárkózásunkat a fejlett ipari államokhoz.
Az országjelentésről szólva felidézte: elmélyült és őszinte párbeszéd alakult ki az EB és a magyar kormány képviselői között, ennek következtében a jelentés összességében sokkal kiegyensúlyozottabb a korábbiaknál.
Kiemelte: a magyar kormány is úgy látja, hogy a felelősségteljes fiskális politika fenntartása mellett szükség van a beruházások további élénkítésére és a gazdasági potenciállal rendelkező ágazatok fejlődésének elősegítésére. Magyarország esetében a gazdasági bővülés további útja a fejlett országokhoz való gyors ütemű felzárkózás, ami a termelékenység emelését, a technológiai fejlesztést és a kapacitások bővítését igényli.
Székely István, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója elmondta: Magyarország napjainkban az Európai Unió országainak egészségesebb felében helyezkedik el. Az ország gazdaságának bővülését már a fogyasztás, benne a lakossági fogyasztás húzza, de az export is jelentős szerepet játszik a növekedésben. Kedvező, hogy az ország államadóssága a GDP-hez mérten folyamatosan csökken, de fontos, hogy tartós maradjon ez a folyamat, mert a régiós versenytárs országokéval összevetve még mindig magas az államadósság aránya. Ezenkívül át kell állnunk az innovációvezérelt gazdaság útjára. Hozzátette: ami az Európa 2020 stratégia szerinti nemzeti célok megvalósítását illeti, Magyarország jól teljesít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energia felhasználásának fokozása, a felsőoktatás tekintetében is.
Összekötő szerep Brüsszel és Budapest között
5 perces interjú: Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője
– Mennyire tölt be villámhárító szerepet a magyar képviselet Brüsszel és a kormány között?
– Van munkánk bőven, akadnak vitás ügyek, de ezek közös célt szolgálnak. Hídként, összekötőként, tanácsadóként jellemzem magunkat. Van, amikor Brüsszel, van, amikor a kormányzat álláspontját kell elfogadni és diplomatikus úton rendezni a problémákat. Úgy gondolom, jó az együttműködés, a cél is közös, mégpedig hazánk gazdasági fejlődésének elősegítése. Semmi esetre sem nevezem feszültnek a helyzetet. Szakmai ügyek vannak.
– Mivel foglalkozik a mostani jelentés?
– Magyarország gazdaságát értékeli az Európai Bizottság 2016. november 16-án közzétett éves növekedési jelentése fényében. A növekedési jelentésben a bizottság felszólítja az uniós tagállamokat, hogy kettőzzék meg a gazdaságpolitika bűvös háromszögének három elemére – a beruházásélénkítésre, a strukturális reformok végrehajtására és a felelősségteljes fiskális politikák biztosítására – irányuló erőfeszítéseiket. Ennek során a tagállamoknak a növekedés inkluzívabbá tétele érdekében a társadalmi méltányosság növelésére kell összpontosítaniuk. Persze minden országgal foglalkozik a jelentés, hangsúlyozom, ezek a riportok az országok céljait szolgálják, tehát hasznosak és a tagállamok megrendelésére készülnek.
– Hogyan történik a tagállamok vizsgálata?
– Nem azt kell elképzelni, hogy Brüsszelben egy szürke épületből váltják meg a közgazdászok az ötleteikkel a világot, jelen esetben a magyar gazdaságot. Folyamatosan keresik a célországokat, tárgyalnak a minisztériumokkal, akár civil és szakmai szervezetekkel. Meghallgatják, megfogadják, feltérképezik a lehetőségeket, ötleteket, tanácsokat, iránymutatásokat adnak.
– Például?
– Mint a konferencián is elhangzott, hazánkra nézve is a fő célok között szerepel például a versenyképesség további növelése, a kutatások fejlesztése, a vállalati beruházások ösztönzése és a munkaerőpiac további kihívásainak megoldása. Jelentős előrelépések is történtek természetesen, amelyek örvendetesek és követendő példaként szolgálhatnak.