Forintosítással kívánják rendezni a bankrendszer még devizában fennálló lakossági gépjármű-, személyi és egyéb hitelállományát – közölte a minap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzetgazdasági Minisztérium. A jegybank erre 1,2 milliárd eurós keretösszeget szán.
Többször jelezte, és júniusban már közleményt is adott ki az MNB arról, hogy a devizahitelek forintosítása kilencven százalékban véget ért. Ugyanakkor van még egy tízszázalékos rész, amit kezelni kell. A gépjármű-, személyi és egyéb hiteleknél ugyan nem volt olyan egyoldalú kamatemelés, mint a lakáshiteleseknél, de az árfolyamváltozás jelentős kockázatnak tette ki őket, a görög válság pedig tovább rontotta a helyzetüket – vetette fel a minap ismét Nagy Márton, a jegybank újonnan kinevezett alelnöke. A még megmaradt devizahitelek forintosításához, a monetáris tanács döntése értelmében, a jegybank 1,2 milliárd eurónyi devizát biztosít.
A nemzetgazdasági tárca szerint a kormány hamarosan dönt a devizaalapú gépjármű- és személyi hitelek forintosításáról, amely a jelenleginél kedvezőbb feltételeket biztosít majd az érintetteknek. Az érintett hitelek állománya megközelítőleg háromszázmilliárd forint, a szerződések száma pedig meghaladja a kétszázezret. Az autóhitelek (lízingszerződések) viszonylag nagy része azonban nem is a bankokhoz, hanem részben természetesen az általuk tulajdonolt lízingcégekhez kötődik.
A következő hetek tárgyalásai és a kormány döntése nyomán derül majd ki, mennyiben sikerül a forintosítás korábbi tapasztalatait a még hátralévő hiteleknél is hasznosítani. Az azonban biztos, hogy az gépjárműhitelek több mint fele halasztott tőketörlesztésű, azaz az árfolyam-különbözet megugrása hatványozottan érinti őket, továbbá a tartozás szempontjából is nagy jelentősége van a forintosítási árfolyamnak az ügyfelek szempontjából. Hiszen az ingatlanokkal szemben a négykerekűek értéke mára csak töredéke az eredetinek.
Nagy kérdés a forintosítási árfolyam meghatározása is, vajon azzal jobban vagy rosszabbul járnak-e a jelzálog-ingatlanosokhoz képest a gépjármű- vagy személyi hitelesek? – hívta fel a figyelmet lapunk kérdésére Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. Ezt vélhetően úgy szabályozzák majd, hogy a jelzáloghiteleknél alkalmazott 256,47 forintos és a majdan, a gépjármű- és személyi hitelesek számára kijelölt időpontban aktuális svájcifrank-árfolyam közti különbséget az ügyfél és a bank között megosztják. Barabás szerint most a jegybank, a kormány és nyilvánvalóan a bankszektor számára is az a legfontosabb, hogy a devizakitettség miatti kockázatot minimalizálják. Ettől azonban egyfelől nem változik meg az ügyfelek fizetési hozzáállása, másfelől a gépjárműhitelek szerződései jóval aggályosabbak, mint a közjegyző előtt, jelzálogjoggal védett ingatlanhiteleké.
Emelkedtek a kötelező biztosítások díjai
Az idei első fél év végén átlagosan 26 311 forint volt a személygépkocsikra kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások éves díja, ami 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, elsősorban a középkategóriás autók kötelezőjének díja emelkedett – derül ki a Netrisk.hu tegnap a távirati irodához eljuttatott közleményéből. A biztosítási portál kifejti: az első hat hónapban összesen közel félszáz esetben módosított tarifáin az érintett 15 biztosító, a következő hatvannapos időszakra pedig további 22 tarifamódosítást jelentettek be. Sebestyén László vezérigazgató szerint a 2016-ban, az év közben kötött szerződések átlagdíja átlépi majd a harmincezer forintot. Ez a mozgás törvényszerű, hiszen a régiós országok közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a kötelező biztosítások díja, miközben a kárstatisztikák ezt nem támasztják alá.
(PGI)
Törvénymódosítás a biztonságos piacért
A piac biztonságosabbá tétele érdekében módosulna a biztosítási tevékenységről szóló törvény, így változnának a biztosítási titok megtartásának szabályai, és hatékonyabb lenne az adatcsere a biztosítási csalások kiszűrése érdekében – derül ki az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezetből, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján található. A javaslat egyrészt az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos tájékoztatási szabályok kereteit módosítja. A törvényjavaslat legnagyobb része az idevonatkozó uniós irányelv szerint idén november 26-án lépne hatályba. Mint azt a távirati iroda közölte, a tervezet ezenkívül a biztosítási tevékenységről szóló törvényt pontosító és kiegészítő szabályokat készít elő, amelyek a gyakorlati tapasztalatok átültetését és a hazai piac biztonságosabbá tételét segítik.
(PGI)
