Kelet-Közép-Európa lehet a növekedés motorja az Európai Unióban a következő tíz-tizenöt évben, amihez jó helyzetértékelésre, a mindig megfelelő reagálásra és komoly felkészültségre van szükség. A Válságkezeléstől a gazdasági növekedés beindításáig című nemzetközi konferencián tegnap a résztvevők egyetértettek abban, hogy az EU-nak jobban kell koncentrálnia a gazdasági együttműködésre.
Catherine L. Mann, az OECD vezető közgazdásza, Varga Mihály, valamint Guntram B. Wolff, a Bruegel Intézet igazgatója (Fotó: Varga Imre)
Az Európai Unió alapvetően egy gazdasági együttműködésből nőtte ki magát, ma ennek a megerősítése a fő feladat – jelentette ki tegnap a nemzetgazdasági miniszter a Válságkezeléstől a gazdasági növekedés beindításáig című nemzetközi konferencián tartott vitaindítójában. Varga Mihály kiemelte: át kell gondolni az unión belüli partneri együttműködéseket.
A kilépés mellett szavazó Nagy-Britannia példája ugyanis megmutatta, ha egy országot akarata ellenére kényszerítenek bele az együttműködésbe, olyan belső feszültség jön létre, amely akár a kiválást is reális alternatívává tudja tenni – idézte a tárcavezetőt a távirati iroda. A miniszter hangsúlyozta: Magyarország számára az EU fontos érték, tagsága egy pillanatig nem kérdőjeleződik meg, de nem mindegy, milyen gazdasági és politikai alapon zajlik az együttműködés. Varga szerint stabilak a magyar gazdaság fundamentumai, s már nem az államadósság vagy a deficit mértéke a kérdés, hanem az, hogyan lehet magasabb növekedési szakaszra átállni. Ugyanakkor át kell értékelni a foglalkoztatás helyzetét, és ehhez igazítani a gazdaságpolitikai döntéseket, miközben továbbra sem szabad engedni a fiskális fegyelemből, az államadósság csökkenéséből, amelyet az alkotmány is rögzít.
A nemzetközi tanácskozás három évforduló köré szerveződött: hazánk hetven éve vezette be a forintot, Magyarország húsz éve tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), és tíz éve alapították a brüsszeli Bruegel Intézetet. Varga Mihály kiemelten fontosnak nevezte Magyarország OECD-hez való 1996-os csatlakozását. A szervezet által nyújtott szakmai tapasztalatok sokat segítettek abban, hogy az 1990-es évek végére fenntartható pályára állt a gazdaságunk.
Catherine L. Mann, az OECD vezető közgazdásza a globális kereskedelem és így a gazdaság lassulásának hátterét boncolgatta előadásában, főként Kína változóban lévő „üzleti modelljét” emelve ki. A szakember a hosszú távú gondok között említette, hogy lassul a termelékenység növekedése, s ennek egyik oka, hogy az innováció nem terjed el a gazdaságban, annak előnyeit kevesen használják ki. További probléma, hogy lassan növekednek a bérek, még kevésbé, mint a termelékenység, így nőnek az egyenlőtlenségek az OECD-országokon belül is.
