Nagyjából százezer hektárt öntöznek az ötmillió hektáros termőterületből a gazdák ma Magyarországon. Ezért a következő években ötvenhárommilliárd forintot fordítanak a vízgazdálkodási rendszerek fejlesztésére.
A következő években ötvenhárommilliárd forintot szán a vízgazdálkodási feladatokra európai uniós támogatásból hazánk, ebből a pénzből a szántóföldek öntözési lehetőségének megteremtése a cél – mondta tegnap Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Emlékeztetett: heteken belül jóváhagyhatja az Európai Bizottság a vidékfejlesztési programot, amelynek keretében 1250 milliárd forintot használhatunk fel 2020-ig a programokra.
A tervek szerint az ötvenhárommilliárd forintból új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra fordíthatnak a gazdák. Mezei Dávid hangsúlyozta: a pénzekre csak mezőgazdasági termelők pályázhatnak, a támogatási intenzitás legfeljebb ötvenszázalékos lesz. Az első pályázatokat leghamarabb év végén írják ki.
Feldman Zsolt , az agrártárca államtitkára az adatokkal kapcsolatban kitért rá, ma százezer hektárnyi területet öntöznek, amely jóval alulmúlja az uniós átlagot. A gazdák a zöldítésre fordított pénzt azonban elszámolhatják, így a vízgazdálkodásra is fordíthatnak az összegből.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarország ötmillió hektár helyett százezret öntöz, és hogy a víz nagy részét átengedi az országon, miközben a nagy hőség miatt egymillió tonna kukorica vész kárba. Kiemelte: nem a törvényhozókon múlik, hogy „hazánk végre az adottságainak megfelelő színvonalú gazdálkodást tudja kialakítani”.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a felmérésekkel kapcsolatban elmondta, a jelenlegi százezer hektáros terület mellett további háromszázharmincezren lenne erre igény. Problémát jelent a sokfelé elaprózott birtokszerkezet, valamint a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapota is.
Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a víztározók létesítését tartja megfelelő megoldásnak. A vízügy szeptember végéig elkészíti a legfontosabb feladatokat rögzítő Kvassay Jenő Tervet, amelyet legkésőbb decemberben a kormány elé terjesztenének.
A tervek szerint az ötvenhárommilliárd forintból új öntözőberendezések kiépítésére, a régiek korszerűsítésére, meliorációra (talajjavításra) és vízvisszatartásra fordíthatnak a gazdák. Mezei Dávid hangsúlyozta: a pénzekre csak mezőgazdasági termelők pályázhatnak, a támogatási intenzitás legfeljebb ötvenszázalékos lesz. Az első pályázatokat leghamarabb év végén írják ki.
Feldman Zsolt , az agrártárca államtitkára az adatokkal kapcsolatban kitért rá, ma százezer hektárnyi területet öntöznek, amely jóval alulmúlja az uniós átlagot. A gazdák a zöldítésre fordított pénzt azonban elszámolhatják, így a vízgazdálkodásra is fordíthatnak az összegből.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke tarthatatlannak nevezte, hogy Magyarország ötmillió hektár helyett százezret öntöz, és hogy a víz nagy részét átengedi az országon, miközben a nagy hőség miatt egymillió tonna kukorica vész kárba. Kiemelte: nem a törvényhozókon múlik, hogy „hazánk végre az adottságainak megfelelő színvonalú gazdálkodást tudja kialakítani”.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a felmérésekkel kapcsolatban elmondta, a jelenlegi százezer hektáros terület mellett további háromszázharmincezren lenne erre igény. Problémát jelent a sokfelé elaprózott birtokszerkezet, valamint a vízszolgáltatási infrastruktúra leromlott állapota is.
Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a víztározók létesítését tartja megfelelő megoldásnak. A vízügy szeptember végéig elkészíti a legfontosabb feladatokat rögzítő Kvassay Jenő Tervet, amelyet legkésőbb decemberben a kormány elé terjesztenének.
