Gazdaság
Felszámolási nehézségek
Brókerügyek: bonyolult történetnek tűnik a Quaestor, a Hungária Értékpapír és a Buda-Cash „hagyatéka”
A becslések szerint a Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash bedőlése miatti veszteség elérheti a 250 milliárd forintot, míg az érintett ügyfelek száma az ötvenháromezret. E brókerbotrányok végkimenete az érintett cégek felszámolása lett, hogy a megmaradt vagyon legalább részlegesen fedezhesse a hitelezők veszteségeit. Mégis éppen ezek az esetek mutatnak rá arra, hogy a kiterjedt ügyfélkörrel működő pénzügyi vállalkozások felszámolása sokszor meghaladja a piacon levő felszámolók kapacitásait. E felszámolócégek nagy része nem rendelkezik sem a szükséges humánerőforrással, sem a megfelelő informatikai felszereltséggel ahhoz, hogy a jogszabályok által előírt és az üzleti gyakorlatban szokásos elérhetőséget biztosítsa az ügyfeleknek.
A három brókercég felszámolása azonban további szempontokat is felvet – jegyezte meg lapunknak Kecskés András jogász-közgazdász. A Quaestor-csoport tevékenysége például számos speciális szakterületet érintett; rövid lejáratú kötvénykibocsátás betétgyűjtési jelleggel, valamint lejárt követelések piramisjáték-szerű kifizetése új források terhére – magyarázta a szakember. Az események Kecskés András szerint rávilágítottak arra, hogy a különleges szakértelmet igénylő szolgáltatásokat az érintett befektetési vállalkozások piaci alapon kiválasztott könyvvizsgálói sem látták át.
Ez a felszámolások esetén is nehézségeket okozhat. Nem véletlen, hogy 1997-ben létrehozták a Hitelintézeti Felszámoló Központot. Ebben az évben ugyanis több hazai brókercég vált fizetésképtelenné az orosz tőzsdeválság miatt. A központ 2013-ban szűnt meg, jogutódja pedig a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Zrt. (PSFN) lett. Ez a cég a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában van, és szakmai felügyeletét is a jegybank látja el.
A társaság az MNB felügyelete alá tartozó cégek felszámolását végzi, valamint közreműködik a legjelentősebb pénzintézetek szanálásában, amely tőkéjük helyreállítása útján történik – hangsúlyozta Kecskés András. A szakértő felhívta a figyelmet: a felügyelet szerepét demonstrálja, hogy a 2015-ben bajba jutott MKB szanálásában az MNB közvetlenül járt el. A szakember szerint ez arra mutat, hogy a brókercégek felszámolása megfelelő kézben lesz a PSFN-nél. Ugyanakkor a felszámoló helyzete korántsem egyszerű; az érintett ügyfelek nagy száma és a könyvelési háttérmunka hiányosságai drámaian lelassíthatják a folyamatot. Elég csak arra gondolni, hogy a Quaestor pontatlan nyilvántartási rendszere okán többszöri egyeztetés szükséges ahhoz, hogy a hitelezők részére teljesített kifizetések összegüket tekintve pontosak és jogcímeiket tekintve megalapozottak legyenek.
Kecskés András felidézte: a felszámolás alatt álló befektetési vállalkozások azonban cégcsoportként működtek, s ez bonyolult helyzetet idéz elő felszámolásuk szempontjából. A PSFN ugyanis csak pénzintézetek és befektetési szolgáltatók felszámolását végezheti. Így például a Quaestor Értékpapír Zrt. esetében a PSFN működik közre, de a Quaestor-csoport más tagjai, köztük a kötvénykibocsátásokat végrehajtó a Quaestor Financial Hruria Kft., már nem a jegybank felügyelete mellett kerülnek felszámolására.
Magyarországon a felszámolási eljárások jelenlegi szakaszában a jegybank által felügyelt PSFN garanciális szerepet tölt be. A pénzintézetek és a befektetési szolgáltatók felszámolása ugyanis a rendszerszintű pénzügyi stabilitás szempontjából is meghatározó. Érdekes kérdés, hogy e garanciális szempontok érvényesítése szükségszerűen együtt jár-e a közszféra beavatkozásával? Nemzetközi viszonylatban a tapasztalatok megoszlanak. Ugyanakkor a 2009-es válság általánosságban rámutat, hogy nincs tökéletes piac, és válsághelyzetben szükség van felügyeleti szerepvállalásra.