Fellendült a magyar baromfihús exportja az uniós piacokra

Az Európai Unión belül Magyarországon növekedett leginkább a baromfiágazat termelése tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül: míg tavalyelőtt 724 ezer tonna vágóbaromfit tenyésztettek itthon, addig tavaly már 782 ezer tonnát. Pedro Medel, az Imasade Agroalimentaria ügyvezető igazgatója egy budapesti szakmai fórumon elmondta: míg évekkel ezelőtt Franciaország és az Egyesült Királyság volt a piacvezető az európai országok közül a baromfitenyésztésben, addig jelenleg már Lengyelország az első. Magyarország az évi tizenhárommillió tonnás uniós baromfitenyésztés csaknem hat százalékát mondhatja magáénak. Európában a baromfitenyésztés döntő hányadát a broiler csirkehús adja.

A világ vágóbaromfi termelése száztizenkétmillió tonna volt tavaly, Medel prognózisa szerint ugyanez a mennyiség 2020-ra már százhúszmillió tonna fölé is emelkedhet. Az ügyvezető igazgató úgy véli, miközben a baromfihús egyre kelendőbb lesz, addig a sertés-, illetve a marhahúsfogyasztás legfeljebb stagnál. A fejlett országok baromfi fogyasztása alacsonyabb, mint a termelés, a fejlődő országoknál viszont a termelés volumene alacsonyabb, mint a fogyasztás. Mendel arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes kalkulációk szerint 2050-ben már tízmilliárd ember él a Földön, India pedig a világ össztermelésében a harmadik helyre tornázhatja fel magát. A szakértő szerint Indiában és Kínában is jelentősen megugrik a kereslet a baromfihús iránt. A baromfiexportban az Európai Uniónak a világpiacon vetélytársa a jóval olcsóbb brazil, illetve amerikai baromfi is.

A magyar baromfiágazat termelési értéke a feldolgozott termékekkel együtt jelenleg évente eléri a nyolcszázmilliárd forintot. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára egy minapi szakmai rendezvényen hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság termelési szerkezetén belül a baromfi- és tojáságazat valamivel több mint tizenhárom százalékot képviselt tavaly. Az állattenyésztésen belül a baromfiágazat ugyanebben az időszakban csaknem egyharmados arányt tett ki. Az ágazat kibocsátása az előzetes adatok szerint az elmúlt esztendőben mintegy 327 milliárd forintra rúgott, ami a teljes mezőgazdasági kibocsátás 13,3 százaléka. Ebből az élőbaromfi-kibocsátás aránya tizenegy százalékot, a tojástermelésé pedig 2,3 százalékot ért el. A magyar hústermelés több mint felét – ötvenkét százalékát – ma is a baromfiágazat adja.

A magyar baromfihús kivitele folyamatosan emelkedik, a múlt évben az export értéke ötszáztizenötmillió euró, azaz 150-160 milliárd forint volt. Ez a 2010-es szintnél mintegy harminchat százalékkal volt magasabb – tette hozzá az államtitkár. Az agrárexporton belül a baromfihús a harmadik legnagyobb kiviteli értékű, a kukorica és az állati takarmány után.