Fell kell pörgetni az uniós kifizetéseket

Az előző, 2007–2013-as európai uniós pénzügyi ciklusban hazánk függött a régióban szinte legjobban a brüsszeli forrásoktól. Miután kellő mértékben haszonélvezői voltunk a támogatásnak, ez a gazdaság bővülésén is látszott. Azonban tavaly év végével nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája. A mostanság elapadó európai uniós források erős visszahúzó hatása persze nem véletlen – mondta lapunknak Weinhardt Attila a Portfolio elemzője. Szerinte a hét évre járó magyar keret felhasználási pályája nem tért el érdemben attól, mint amit a régióban láttunk.

Nem arról van tehát szó, hogy mi a többieknél jobban iparkodtunk az utolsó években a források lehívásával és emiatt sínylené ezt most meg a magyar gazdaság. Ehelyett arról van szó, hogy az állam által végrehajtott beruházásokon belül az EU-forrásokból végrehajtott beruházások aránya régiós összevetésben Magyarországon volt messze a legnagyobb (ennek aránya körülbelül negyven-ötven százalék). Ezzel párhuzamosan a magánszektori beruházásokon belül is jócskán felfelé lógtunk ki a nyolc-kilenc százalék körüli arányunkkal. Mivel a 2007–2013-as EU-pénzek idén már elapadtak, és a 2014–2020-as pénzek kifizetése pedig lassan kezdődött, ezért nagy a lassulás a gazdasági növekedésben.

A szakértő szerint elmondható, hogy 2013-ban és 2014-ben régiós csúcsot állítottunk fel a gazdaság méretéhez képest lehívott EU-forrásokkal, és 2015-ben is csak kevéssel maradtunk el ettől a teljesítménytől. Idén viszont alaposan fel kell pörgetni az új ciklus kifizetéseit, ha a kormány célját (2048 milliárd forint) teljesíteni szeretnénk, mivel csak 430 milliárdnál járunk – hangsúlyozta a szakértő.

Év végéig jelentős gyorsulás várható Weinhardt Attila szerint a kifizetésekben részben amiatt, mert a hatályos szerződésállomány értéke már átlépte a kétezermilliárd forintot, így a közelmúltban ötven-hetvenöt illetve száz százalékra megemelt támogatási előleg szabályok érvényesítése bizonyára pörgeti majd a kifizetéseket. Emellett a szállítói előleg fizetésen és egyéb kreatív lehetőségeken keresztül is bizonyára mindent megtesznek majd a számok feltornászásáért az illetékes tárcák. Más kérdés persze, hogy mit segít a gazdaságélénkítésben ez a bőséges előleg-kiutalás, ha sok nyertesnek ki kell írnia a négy-hat hónapig tartó közbeszerzést, ami alatt a megkapott pénzt nem igazán tudja felhasználni.

Egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2017-es költségvetési törvényjavaslatban maga is 2048-ról 1432 milliárdra levágta az idei kifizetési előrejelzését. De a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint is a tavalyi 2794 milliárdról idén 1465 milliárd forintra zuhan az EU-támogatások kifizetési üteme. A jegybank úgy kalkulál, hogy jövőre a 2239 milliárdos törvényi célból (amiből a 2014-2020-as ciklushoz csak 2111 milliárd tartozik) csupán 1678 milliárd forintos kifizetés teljesülhet. Mindezt amellett vetíti előre az MNB-stáb, hogy ők is elfogadják azt a hivatalos kormányzati célt: 2017. június végéig minden uniós pályázatot kiír a kormány.
A szakértő szerint ennél sokkal jobban felpörögnek majd jövőre a kifizetések, amelyek mértéke elérheti az 1900 milliárd forintot. Ennek az az oka, hogy rengeteg pályázat kerül már bőven az előrehaladott megvalósítás fázisába.