Továbbra is dübörög a lakás- és az irodacélú ingatlanfejlesztések piaca. Munkaerőhiány miatt azonban több meghirdetett projekt vélhetően nem valósulhat meg.
A lakáspiaci ágazatban a beruházási számok jelentősen erősödtek az elmúlt időszakban, főként az építési, vásárlási kedvezmények bevezetésének és a banki hitelezés beindulásának köszönhetően. Egyre több vevő és egyre nagyobb számú új lakás jelent meg a piacon, és a folyamat, úgy tűnik, folytatódik, amely visszaköszön a jegybank pénteken publikált lakáspiaci jelentéséből is – mondta lapunknak Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. Úgy fogalmazott: az építőipar közismert kapacitásproblémái, a szakképzett munkaerő hiánya miatt több projekt már most csúszásban van az átadást illetően, amely különösen jövőre válik majd érezhetővé. Szerinte a tavaly év végén meghirdetett beruházások jelentős része emiatt egyáltalán nem valósul meg. Az Építőipari Vállalkozók Szövetsége (ÉVOSZ) felmérésére hivatkozott, amely szerint kapacitáshiány miatt összesen hatszázmilliárd forintnyi beruházás hiúsulhat meg jövőre.
Örvendetes hírnek nevezte viszont, hogy a lakáshitelezés beindult, nagyon sok és jó finanszírozási konstrukció található a piacon, amelyek várhatóan az elkövetkező időben tovább bővülhetnek. Jelentős fordulatként értékelte, hogy a korábbi évekhez képest a lakásvásárlók között gyarapodott a hitelt felhasználók aránya, amely azt jelzi, hogy tovább növekedett a vásárlóerő. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal elnöke érdekesnek nevezte ugyanakkor a jegybank lakáspiaci jelentésében is jelzett összehasonlítást, amely szerint a lakáshitelezés bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított szintje még mindig alacsonynak számít európai és régiós viszonylatban. Üdvözölte, hogy a fejlesztőkhöz hasonlóan a jegybank is úgy látja, a lakásfinanszírozás növekedésével tovább bővül majd a vásárlóerő Magyarországon, amely újabb tranzakciókat generálhat.
Takács Ernő kiemelte, hogy a lakáspiac területileg erősen tagolt és nagyon komplex: jelentős különbségeket mutat a fővárosi és vidéki, de még Budapesten belül a felkapott és kevésbé kedvelt területek árait és az ott folyó beruházások jellegét tekintve is. Úgy véli: ahogy a piac fejlődik, úgy tűnnek majd el ezek az egyenlőtlenségek. Azon kérdésünkre, hogy a jövő és a tervezhetőség szempontjából mennyire bizonytalanítja el a piacot az újlakás-építések kedvezményes forgalmi adójának 2020 utáni sorsa, úgy fogalmazott: a fejlesztők és beruházók egyaránt azt szeretnék, ha a kormány minél előbb állást foglalna a kedvezményes általános forgalmi adóval kapcsolatos szándékairól, hogy megszünteti vagy meghosszabbítja a jelenlegi helyzetet. A piacnak ugyanis két-három év az alkalmazkodási ideje, ezért szeretnének elkerülni egy sokkhatásszerű jelenséget, amelyet az okozna, ha csak valamikor 2019 nyarán derülne ki, hogy megszűnik a kedvezmény. Emiatt ugyanis a folyamatban lévő beruházások árazása is teljesen felborulna azáltal, hogy a nettó árak megnőnének 22 százalékkal. Ezt nagyon kevés vevő tudná kigazdálkodni .
„Mi fejlesztők a hosszabbítás mellett érvelünk. Úgy gondoljuk, hogy költségvetési, nemzetgazdasági és társadalompolitikai szempontból egyaránt hasznos lenne a folytatás, tekintve, hogy hatásai már alig két év után is jelentősen megmutatkoznak. Ezt az állapotot célszerű fenntartani, a magyar lakáspiacnak évente hatvan-nyolcvanezer új ingatlanépítésre van szüksége.” Amikor arról van szó, hogy egy lakáspiac jól teljesít, gyakran felejtik el megemlíteni az építkezésekhez kapcsolódó sokszorozó hatást. Ha ugyanis új ingatlanok épülnek, annyival több bútort, lakástextilt, szerelvényt értékesítenek, amelyek erősítik a kereskedelmi, ezáltal a teljes nemzetgazdasági teljesítményt is – vélekedett Takács Ernő.
Azon kérdésünkre, hogy mi történne, amennyiben 2020-tól visszaállna a kedvezményes áfakulcs előtti állapot, az elnök azt mondta, a vidéki lakásprojektek esetében egyenesen a véget jelentené ez a változás: az ottani vásárlói kör nem tudná a megemelkedett árakat kifizetni, de általában is kérdéses, hogy a potenciális vevőjelöltek pénztárcája el tud-e viselni ilyen mértékű drágulást. A fejlesztők szerint mérsékelt áremelést még elbír a piac, a forgalmiadó-változás esetében azonban mindenképpen szűkülne, darabszámban visszafejlődne a kínálat mintegy évi nyolc-tízezer új lakásra. Ez nemzetgazdasági szempontból mindenképpen visszalépést jelentene. A fejlesztők szerint ugyanis a jelenlegi kínálat is bővítésre szorulna. Takács Ernő úgy fogalmazott: még mindig korlátozott verseny van, igaz, egyre javulnak az esélyek azáltal, hogy a jövő évtől, különösen annak második felétől tömegesen megkezdődnek a piacon az újlakás-átadások. Ez árversenyt, csökkenést generálhat. Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal elnöke a mostani lakásárszinttel kapcsolatban egyetért a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében is megfogalmazottakkal, amely szerint a jelenlegi gazdasági feltételekhez képest még mindig túl alacsonyak az árak. Mint mondja, ez természetesen az átlagárra vonatkozik, nem a slágerprojektek négyzetméteráraira.
Takács Ernő szerint az irodai célú ingatlanok piacán a lakáspiachoz hasonló dinamikus növekedés tapasztalható: több százezer négyzetméternyi épület megépítése folyik. Ugrásszerűen nőtt tehát a beruházási volumen, és a magyar irodapiac történetében valaha mért legalacsonyabb, mindössze 7,7 százalékos az üresedési ráta, amely a legmagasabb kategóriájú irodaépületek esetében még ez alatt található. Mivel a gazdaság erősödik, a vállalkozások növekednek, egyre nagyobb irodaterületekre van szükség. Ezek következtében elindultak felfelé a bérleti díjak, amelyek további fejlesztéseket indukálnak. „Biztosak vagyunk benne, hogy az irodapiac a lakáspiachoz hasonló sikertörténetet produkál az elkövetkező években” – vélte Takács Ernő.
