Felhizlalták az ágazatot, gyarapodnak a gazdák

Magyarországon már elérte a hárommilliót a sertések száma, az ágazat támogatása növekedett az elmúlt években, az átvételi árak is emelkedtek, a magyar mangalica népszerű termék nemcsak Európában, de a tengerentúlon is  (Fotó: Katona László)

Átadták a Magyar Kézműves Remek díj elismeréseket tegnap Budapesten, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron (OMÉK). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a díjátadón hangsúlyozta: Magyarország akkor tud élen járni, ha speciális, egyedi termékeit is megmutatja, a magyar kézművesek értéket alkotnak, és példát mutatnak a hagyományok őrzésében. Hozzáfűzte: a magyar gazdaság évről évre előbbre tudott lépni, Magyarországon mintegy négymillió-négyszázezren dolgoznak. A magyar gazdaság lendülete, a bérek folyamatos emelkedésével bővülő vásárlóerő lehetővé teszi, hogy a kézműves termékeknek is legyen piaca. Varga Mihály kiemelte a szakképzés jelentőségét, fontosnak nevezte a hagyományok követését, és partnerséget ajánlott abban, hogy a speciális kézműves szakmák oktatása bekerüljön a szakképzésbe, felnőttképzésbe.

A sertéságazat a magyar mezőgazdaság stratégiai részterülete, amit az is jelez, hogy a 2010-es hatmilliárd forintról mára az ágazat támogatása 17,1 milliárd forintra nőtt – mondta a földművelésügyi miniszter tegnap az OMÉK sertéstartói és –tenyésztői konferencián. Fazekas Sándor kiemelte: míg a sertésválság nyomán egyes országokban 20-25 százalékkal csökkent a sertéslétszám, addig Magyarországon a sertéságazat kibocsátása 6,1 százalékkal nőtt, és a vágóhidak teljesítménye is több mint öt százalékkal bővült. Jelezte, hogy az általános forgalmi adó csökkentésének hatására az egy főre eső évi sertéshúsfogyasztás egy kilogrammal 25-28 kilogrammra nőtt Magyarországon, ám még így is elmarad az uniós 32 kilogrammos átlagtól.

Magyarországon a sertéságazat helyzete stabil, megfelelőek a piaci körülmények és az átvételi árak is – mondta Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke a távirati irodának. Az ágazat helyzetének javulása az évtized elején kezdődött, amikor elkészült az ágazati stratégia, és fejlődésnek indult az ágazat. Ennek első lépése volt az élősertés és a félsertés áfájának csökkentése, majd a sertés tőkehús áfájának mérséklése. Fehéredni kezdett az ágazat, amelyben korábban mintegy negyven százalék volt a becslések szerint a feketegazdaság aránya. Az ágazat növekedési pályára állását az is jelezte, hogy korábban 170 ezer volt az anyakocák száma, mára ez a létszám eléri a 210 ezret. Így hárommillió felett van a sertésszám.

A Kárpátalján már felbukkant afrikai sertéspestis elleni védekezés részeként az MSTSZ azt javasolja: az ukrán határon kerítéssel védjék a magyar területet annak érdekében, hogy a vaddisznókkal ne kerülhessen be az országba a kórokozó. Emellett szigorú állategészségügyi rendszabályokat kezdeményeznek a keleti országhatáron.

Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyeket, OMÉK Élelmiszer díjakat és OMÉK Helyi termék díjakat adott át a földművelésügyi miniszter tegnap. Az 1998-ban létrehozott Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet jelenleg több mint száz termék viselheti.

Stratégiai megállapodásokat kötöttek az agrárkutatásban érdekelt szervezetek a szója és egyéb fehérjenövények termesztésének hatékonyabbá tétele érdekében tegnap, az OMÉK-en. A két szerződést a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és az Agrárgazdasági Kutatóintézet a Magyar Szója Nonprofit Kft.-vel, illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének takarmánygyártó tagozatának képviselőjével írta alá.

A partnerség célja, hogy a szója és egyéb fehérjenövények hazai termesztésének gyakorlati és innovációs eredményeit megosszák egymással, valamint az agrárkutatási tevékenységet még hatékonyabbá tegyék ezen a területen. Az együttműködésben résztvevők a magyarországi takarmánygyártást folyamatosan értékelik, szem előtt tartva az állattartás környezetterhelésének csökkentését.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatója elmondta: ma Magyarországon mintegy 60-70 ezer hektáron termesztenek szóját. Ez a termőterület 2015-ben még 43 ezer hektár volt, ám a termeléshez kötött támogatások hatékony alkalmazásával sikerült a vetésterületet jelentősen növelni. A terméshozam mintegy 180 ezer tonna, és reális cél, hogy 250 ezer tonna körül alakuljon a szója hozama. Ez azért fontos, mert Magyarország szójafelhasználása évi mintegy hatszázezer tonna, és az import nem GMO-mentes.