Gazdaság

Fejlődő kohászati ágazat

Továbbra is a belföldi ásványkincsvagyon gazdaságos és környezetkímélő, hazai építőipart szolgáló hasznosítása a kormány legfontosabb célkitűzése

Tavaly mintegy 27,6 milliárd forint bányajáradékot fizetett be az államkasszába a Magyarországon működő 859 bányavállalkozás. Az új koncessziós rendszer sikereket könyvelhet el, és az előrejelzések szerint a vas- és acélkohászati ágazat is további fejlődés elé néz.

A magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, és az építőipar teljesítménye is jelentősen emelkedik. Az iparág jelentős mennyiségű – köztük bányászati – nyersanyagot használ fel, amelynek kitermelését nagy részben a magyar bányászok biztosítják, közölte Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyekért felelős államtitkára a Szent Borbála-napi – a bányászok és a kohászok védőszentje – országos központi ünnepségen.

Hozzátette, a magyar bányászat azonban nemcsak termeléssel járul hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez, az állami bevételeket a kitermelt ásványi nyersanyagok, a geotermikus energia és a szénhidrogének után fizetett bányajáradékokkal is növeli. A területen olyan, a nemzetközi gyakorlattal is összhangban lévő koncessziós rendszer működik, amely figyelemmel van a befektetői igényekre, és reális feltételeket támaszt számukra.

Az államtitkár kiemelte, hogy ennek köszönhetően a belföldi piacon teljesen új szemlélettel működő vállalkozások jelentek meg. Az új koncessziós rendszerrel kapcsolatos befektetői visszajelzések pozitívak, és a siker az állami bevételek gyarapodásán is meglátszik. Szintén jó hír, hogy az idén elindított ötödik bányászati koncessziós pályázati körben öt szénhidrogénes területen jöhet létre szerződés a nyertes pályázókkal. Ez a koncesszióban végezhető bányászati tevékenység jövőjére nézve mindenképpen biztató.

A magyar kormány célja változatlan, továbbra is a belföldi ásványkincsvagyon gazdaságos és környezetkímélő hasznosítása a legfontosabb célkitűzés. Ezt a folyamatot és a szakterület fejlődését segítheti a korábbi bányászati intézmények összeolvadása, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat létrejötte és további tevékenysége. Az ásványinyersanyag-vagyon védelmét, illetve stratégiai célú felhasználását érintő kihívások kezelése a szakterület és a kormány közös érdeke – húzta alá az államtitkár.

Aradszki András beszélt arról is, a tapasztalatok azt vetítik előre, hogy a magyar vas- és acélkohászat további fejlődés elé néz. Az acélfelhasználás szintje ugyanis a múlt évben ismét elérte a válság előtti időszakét, ez a tény, valamint a magyar ipar jó teljesítménye és a járműiparban tapasztalható lendület lehetőséget teremt az ágazat fejlődésére. A múlt évben ugyanis mintegy hatszázmillió euró – mintegy száznyolcvanmilliárd forint – volt a magyar öntödék árbevétele.