Évekig nem bővül még az eurózóna

Legutóbb 2015. január 1-jén gyarapodott az eurózóna, amikor a balti államok közül utolsóként Litvánia is bevezette az egységes valutát, kiteljesítve ezzel a három köztársaság euroatlanti integrációját. Egyébként a két balti szomszédjához (Észtország és Lettország) hasonlóan Litvániában is szinte az utolsó percig többségben voltak az euróra való átállás ellenzői. Összességében azonban elmondható, hogy a kezdeti 11-ről 19-re nőtt a közös uniós pénzt használó tagállamok száma, amely így magába foglalja az EU-tagállamok kétharmadát.

Litvánia belépése után az általános várakozások szerint több évig szünetel az euróövezet bővítése. Ennek oka egyfelől, hogy Nagy-Britannia kilép az unióból, másfelől Dániának úgynevezett kimaradási lehetősége van, harmadrészt pedig a fennmaradó hét országnak – Svédországnak, Lengyelországnak, Csehországnak, Magyarországnak, Horvátországnak, Romániának és Bulgáriának – ugyan szerződéses kötelezettsége a csatlakozás, de egyikük sem sieti el a belépést, illetve az ahhoz szükséges összes kritérium teljesítését.

Céldátuma az euró meghonosítására a fenti tagállamok közül egyedül Romániának volt, ám keleti szomszédunk 2016 tavaszán letett arról, hogy 2019-ben bevezesse az eurót, egy új csatlakozási céldátumot pedig csak jövőre a következő kormány fog meghatározni. A többi tagállamban – talán Lengyelország kivételével – azonban nem várható 2020 előtt az euró bevezetése.

Az EU illetékesei legutóbb a brit népszavazás, vagyis a Brexit kapcsán nyilatkoztak a monetáris klub sorsáról. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke a témában úgy fogalmazott: nem fog bővülni az euróövezet legalább a következő három évben. Ugyanakkor Dombrovskis hangsúlyozta, az Európai Bizottság készen áll arra, hogy az Európai Központi Bankkal, a tagállami jegybankokkal, valamint más hatóságokkal szorosan együttműködve csillapítsa a piaci zavarokat a brit referendumot követő időszakban.

A hazai illetékesek közül legutóbb a magyar euróról Matolcsy György jegybankelnök nyilatkozott. A Magyar Nemzeti Bank első számú vezetője a távoli jövőbe tette az euró bevezetését. A forint feladását a jegybankelnök ötvenszázalékos szint alatti államadóssághoz, és az uniós átlagot elérő egy főre jutó GDP-hez kötötte. Ez alapján évtizedekig még marad a forint.

Hazánk egyébként az euró bevezetésének szinte minden feltételét teljesíti: az államadósság szintje ugyan nincs hatvan százalék alatt, de folyamatosan csökken. A költségvetési hiány esetében nem kérdés a három százalék tartása, a forint bőven megvan a harmincszázalékos ingadozási sávban. Továbbá az inflációs és a kamatfeltétel is teljesül.

Varga Mihály lapunknak adott hónapokkal ezelőtt exkluzív interjút az euróbevezetés kapcsán. A nemzetgazdasági miniszter az évtized végére tette a csatlakozás várható időpontját, hangsúlyozva, hogy ehhez szükség van a termelékenység javulására és arra is, hogy közelebb kerüljön az ország az európai uniós fejlettségi szinthez.

---

Pénzügyi kritériumok

1. Árstabilitás
Az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját

2. Alacsony hiány
A költségvetési hiány legfeljebb a GDP 3 százalékát teheti ki. Az államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP hatvan százalékát

3. Árfolyam-stabilitás  
A csatlakozni kívánó tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban (ERM II.) anélkül, hogy pénzneme erőteljesen eltérne az ERM II.-ben alkalmazott középárfolyamtól, vagy pénzneme euróval szembeni középárfolyamát ugyanebben az időszakban lejjebb szállította volna

4. Hosszú lejáratú kamatlábak  
A hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb két százalékkal haladhatja meg árstabilitás szempontjából három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatlábát