Erősödő magyar–kazah kapcsolatok

Magyar cégek is bekapcsolódhatnak a jelentős ásványianyag-tartalékokkal rendelkező Kazahsztánban a kitermelési és feldolgozási folyamatokba. Ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondta, miután Asztanában tárgyalt Bakitzsan Szagintajev kazah miniszterelnökkel, a gazdasági tárca vezetőjével és az energetikai miniszterrel is. Varga Mihály a magyar–kazah együttműködési kormányközi bizottság plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy Kazahsztán a legfontosabb stratégiai partnere Magyarországnak a közép-ázsiai térségben, a két ország között állandó, sokrétű, politikai, gazdasági és kulturális párbeszéd alakult ki az elmúlt években.

A tavalyi adatok szerint Kazahsztán Magyarország negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere a FÁK-országok között, míg Közép-Ázsiában továbbra is a legnagyobb. A miniszter hozzátette: a magyar export bővülését elősegíti, hogy a kazah piacon megjelenni kívánó magyar cégeket jelentős forrásokkal támogatják bankok, az Eximbanknak 67,25 millió dolláros (61,53 millió euró), a Mehib pedig 166,19 millió dolláros (152,05 millió eurós) hitelkerettel rendelkezik erre a célra. A kétoldalú kapcsolatok erősítésében meghatározó szerep jut a közelmúltban létrehozott Magyar–Kazah Beruházási Alapnak, valamint a tegnap megalakult Magyar–Kazah Stratégiai Tanácsnak.

Az üzleti fórumon, ahol a nemzetgazdasági miniszter kíséretében több mint harminc magyar vállalatvezető is részt vett, Varga Mihály – a nemzetgazdasági tárca közleménye szerint – hangsúlyozta: a kormányközi kapcsolatok mellett továbbra is kiemelten támogatják a magyar és a kazah vállalatok közötti együttműködést. A jövőbeni együttműködés lehetőségeiről szólva a tárcavezető elmondta: szinte valamennyi ágazat rendelkezik a szükséges adottságokkal, különösen a mezőgazdaság és az agráripar, az energetikai, az építőipari és mérnöki szolgáltatások, illetve a gép- és járműipar, a gyógyszeripar, az egészségügy, valamint a turizmus.