Gazdaság
Építhetünk a digitális gazdálkodásra
Napelemes szenzorok, talajt vizsgáló drónok, okos kapálógépek és GPS-sorvezetős traktorok is hozhatnak hasznot az agráriumban

A magyar gazdálkodóknak és az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak a digitális átalakulás nyertesének kell lenniük – hangsúlyozta az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár tegnap Budapesten, a Prega konferencián. Feldman Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agroinform.hu által szervezett eseményen azt mondta: a precíziós mezőgazdasági eszközök használata mérsékli a költségeket, csökkenti a környezetterhelést, javítja a versenyképességet, a termelési környezetről gyűjtött adatok révén jobb döntéseket tesz lehetővé az ágazatban.
A magyar iparban már megkezdett digitális fejlesztéshez a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is csatlakoznia kell, a precíziós eszközöket most még csak „szigetszerűen” használják. Győrffy Balázs, a NAK elnöke megjegyezte: hétmilliárd ember élelmiszer-szükségletét ma a Földön 1,6 milliárd hektár szántó- és ültetvényterületen termelik meg. A 2011–2050 közötti harmincszázalékos népességnövekedés mellett az élelmiszerek iránti kereslet hatvan százalékkal emelkedik, de a szántóterület nagysága csupán öt százalékkal gyarapítható. Szerinte a digitalizáció alkalmazása a mezőgazdaságban hatékony eszköz a termelés növelésére.
A precíziós gazdálkodás szakértője, Rajiv Khosla professzor elmondta: míg az Egyesült Államokban 2004-ben a farmerek öt százaléka használt precíziós eszközt, addig napjainkban 82 százalék, jórészt automatikus kormányzást. A GPS-es sorvezetővel felszerelt traktorok mellett drónok is szolgálják már a hatékonyság növelését. Az ültetvény felett repülő drónok a talaj szerkezetéről, a terméshozamról is gyűjtenek adatokat. Napelemmel működő szenzorok másfél méter mélységig képesek adatokat szerezni, például arról, mennyi víz van a termőföldrétegben. Khosla szerint hamarosan biológiailag lebomló, a talajban felszívódó anyagból készülnek a szenzorok.
John Stafford, az angliai Silsoe Kutatóintézet szakembere jelezte: a precíziós eszközök már a gaz elterjedtségét is képesek feltérképezni, vagy a kapálógép a nem egyenletesen vetett salátát is képes megtalálni szoftvere révén, azaz ott kapál, ahol kell. Az automatikus vezérlésnek, a kontrollált géphasználatnak köszönhetően pedig az energiafelhasználás ötven százalékkal csökken. Stafford utalt arra, hogy rengeteg adat keletkezik modern technikákkal a termelésben, ezt hatékonyan kell feldolgozni. Hozzátette: a „Big Data”, a világon naponta keletkezett adatmennyiség 2020-ra várhatóan eléri a negyven zettabytest, azaz a tízes számjegy mögé még huszonegy nullát kell majd odabiggyeszteni.
Mesterházi Péter Ákos címzetes egyetemi docens felhívta a figyelmet, hogy az ökológiai lábnyom, azaz hogy mennyi földre és vízre van szüksége az embernek önmaga fenntartásához, háromról négy hektárra nőtt az elmúlt években Európában. Bár a precíziós eszközök használata, az óriási adatmennyiség abba az irányba mutat, hogy mesterséges intelligencia foghatja össze a termelést, szerinte az ember nem hagyható ki a folyamatból.
A KITE Zrt. igazgatója közölte: a cég 1,2 milliárd forint GINOP-támogatást nyert el tavaly, ugyanannyi saját erőt tettek mellé, így idén már üzemeltetik a precíziós szaktanácsadási rendszert. Hadászi László szerint a precíziós gazdálkodás, azaz a korszerű agrotechnológiai, műszaki és informatikai megoldások egysége többletjövedelmet ad a gazdálkodóknak.
