Nem követi az állatállomány bővülését a hazai marhahúsfogyasztás. Ágazati szakértő szerint az áfa csökkentése növelhetné a keresletet.
Erős exportpiaci kereslet jellemezte az elmúlt években a magyar húsmarhaágazatot, a támogatási környezet is megfelelő volt a marhatartók számára, ennek eredményeképpen jelentős mennyiségű állatállomány-emelkedés volt tapasztalható, így mondhatjuk, az állattenyésztés sikerágazatává vált. Az idei év azonban minimális megtorpanást mutat, az eddigi egyértelműen emelkedő trend enyhülni látszik. A KSH adatai alapján a hazai élőmarha exportja 26 ezer tonna volt az idei év első hét hónapjában, ami nem mutat jelentős eltérést a tavalyi adatokhoz képest. Legfőbb partnerünk, Törökország mellett, Ausztriába, Horvátországba és Oroszországba is jelentős mennyiséget exportáltunk.
A magyar élőmarhaimport ezzel szemben 11 ezer tonnára nőtt, ami 21 százalékos növekedést jelent. Az élő szarvasmarha közel fele Németországból és Hollandiából származott.A marhahúsexport mennyisége 7,8 ezer tonna volt, ami kétszázalékos csökkenést jelent, míg értéke öt százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. A marhahúsimport volumene kilenc százalékkal emelkedett, 7,6 ezer tonnára, miközben értéke tizenkét százalékkal nőtt.
Wagenhoffer Zsombor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója lapunk kérdésre elmondta, a sertés- és baromfihús áfájának csökkentése mellett a marhahús áfája nem változott, így még jobban kinyílt az olló a sertés- és marhahús ára között, ami rossz hatással van a marhahúsfogyasztásra, ami amúgy is kifejezetten alacsony szinten van hazánkban, 2-2,5 kilogrammos egy főre jutó éves átlaggal az unió sereghajtói között vagyunk. A térség országaiban ennek a duplája a jellemző, de azokban az országokban ahol nagy hagyománya van a marhahúsfogyasztásnak, mint például Franciaországban, ott eléri a húsz kilogrammos fejenkénti éves fogyasztást is.
Az igazgató hangsúlyozta, szorgalmazzák a marhahús áfájának a csökkentését, ahhoz, hogy növekedhessen a fogyasztás, amit szerinte minimum meg kellene duplázni.
A magyar élőmarhaimport ezzel szemben 11 ezer tonnára nőtt, ami 21 százalékos növekedést jelent. Az élő szarvasmarha közel fele Németországból és Hollandiából származott.A marhahúsexport mennyisége 7,8 ezer tonna volt, ami kétszázalékos csökkenést jelent, míg értéke öt százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. A marhahúsimport volumene kilenc százalékkal emelkedett, 7,6 ezer tonnára, miközben értéke tizenkét százalékkal nőtt.
Wagenhoffer Zsombor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója lapunk kérdésre elmondta, a sertés- és baromfihús áfájának csökkentése mellett a marhahús áfája nem változott, így még jobban kinyílt az olló a sertés- és marhahús ára között, ami rossz hatással van a marhahúsfogyasztásra, ami amúgy is kifejezetten alacsony szinten van hazánkban, 2-2,5 kilogrammos egy főre jutó éves átlaggal az unió sereghajtói között vagyunk. A térség országaiban ennek a duplája a jellemző, de azokban az országokban ahol nagy hagyománya van a marhahúsfogyasztásnak, mint például Franciaországban, ott eléri a húsz kilogrammos fejenkénti éves fogyasztást is.
Az igazgató hangsúlyozta, szorgalmazzák a marhahús áfájának a csökkentését, ahhoz, hogy növekedhessen a fogyasztás, amit szerinte minimum meg kellene duplázni.
