Emelkedtek az átlagkeresetek

 Az első fél évben mind a bruttó, mind a nettó átlagkeresetek 3,5 százalékkal emelkedtek, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3,4 százalékkal nőttek. Ezen belül a vállalkozásoknál 3,6, a költségvetés területén 2,9, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,2 százalékos volt a növekedés.
A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta - közölte a KSH.
A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - keresetek 0,2 százalékponttal kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.
Az év első hat hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 243 200 forint volt.
A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, 501 000 forint. A legkevesebbet, bruttó 145 900 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók keresték.
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 194 ezren kaptak az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt, összege átlagosan 9900, illetve 9300 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 159 300 forint volt. Ebben az évben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 166 100 forintra becsülhető.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 700 forint volt.

Czomba: Két és fél éve folyamatosan nőnek a bruttó bérek 
Immár két és fél éve folyamatosan nőnek a bruttó és a reálkeresetek Magyarországon - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatorna délelőtti hírfolyamában.
Az államtitkár jelezte: a növekedésnek több összetevője van, ami főként a konjunktúrának köszönhető, de több kormányzati intézkedés is mostanra érett be ezen a területen. Mindennek jótékony hatása van a keresetek és a foglalkoztatás alakulására.
A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár aláhúzta: a bérek a többletteljesítmény nyomán növekednek az országban. Emlékeztetett: a kormány a múlt év végén megállapodást kötött a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelyben 3,5 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-növekedést jeleztek előre. "Úgy tűnik, jól lőttük be ezeket a számadatokat, mert gyakorlatilag most ez köszön vissza a statisztikai adatokból" - tette hozzá.
Elmondta, folyamatosan nőnek a reálkeresetek, de ez nem kockáztatja a munkahelyeket azokban a szektorokban sem, ahol minimálbéren, vagy annak szintjén foglalkoztatja az alkalmazottakat a munkaadó. Megjegyezte: a 45 ezres alkalmazotti növekedést a következő években, 2017-ben és 2018-ban is "szívesen aláírná" foglalkoztatás-politikusként.
Aláhúzta: gazdasági növekedés nélkül sem foglalkoztatás-növekedés, sem érdemi keresetnövekedést nem lehet elérni. Utalt arra is, hogy az adórendszer nem változik, a személyi jövedelemadó (szja) és a járulékok stabilak, ami azt jelenti, hogy a bruttó növekedés lényegében nettó növekedésnek felel meg, ami 3,5 százalék.
Mivel a január-júniusban az infláció mínusz 0,4 százalék volt, ez az jelenti, hogy reálértékben 3,9 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, és a növekedés tartós ezen a területen. Utalt ugyanakkor arra is, hogy a "szórás nagy" a növekedésben, ugyanis míg a pénzügyi szektorban bruttóban 500 ezer forint felett vannak a fizetések, addig a szociális szférában és a vendéglátásban még a 150 ezer forintot sem éri el. Ezekre a strukturális gondokra a későbbiekben oda kell figyelni.
Kifejtette, az OECD-tagállamok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) között Magyarország a keresetnövekedés tekintetében az erős középmezőnyben van. Szektorálisan nézve a növekedést a minimálbér emelkedésének "toló hatása" folyamatosan érvényesül, az a fölött lévő keresetekre. A versenyszférában jóval 3,5 százalék feletti a nettó szintű keresetnövekedés, így a reálkeresetek emelkedése is közelít az 5 százalékhoz.
A jó szakembereket a vállalkozások igyekeznek megtartani, munkájukat kellő jövedelemmel honorálni - közölte az államtitkár. Hozzátette: sokat kell az országban tenni azért, hogy a regisztrált álláskeresők 50-60 százaléka ne szakképzetlen legyen. 

Stabil a keresetek emelkedése az elemzők szerint
A versenyszférában az eddigi trendnek megfelelően nőttek a rendszeres bérek az ING vezető elemzője szerint; a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy a reálbérek növekedési üteme az infláció élénkülése miatt lassulhat.
Balatoni András, az ING vezető elemzője közölte, a közfoglalkoztatottak torzító hatását kiszűrő adatok alapján a versenyszektorban stabil a rendszeres bérek emelkedése, nincsenek nagyobb kilengések 2013 óta.
Az adatok szerint a bérdinamika lényegesen nem változott a versenyszférában, nem lassította le az alacsony infláció, de az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac sem gyorsította - fogalmazott.
Az elemző kiemelte, hogy nő a foglalkoztatás az elsődleges munkaerőpiacon, nemcsak a közfoglalkoztatottak száma bővül, hanem az alkalmazásban állók létszáma is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: tavaly 3 százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül a bérnövekedés 4,9 százalékos volt, ami a tavalyi mínusz 0,2 százalékos infláció mellett 5 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedést eredményezett.
A szakértő szerint az idén 4 százalék körüli átlagos bérnövekedés várható, és a 0,3 százalék körüli infláció hatására 3,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek.
A reálbérek növekedési üteme az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat, annak ellenére, hogy a második félévben kissé gyorsulhat a bruttó bérek növekedési üteme - tette hozzá.
Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít az elemző, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér.
Suppan Gergely szerint idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így ebben az évben a háztartások fogyasztásának valamivel 3 százalék feletti növekedésére számítanak.
Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem, ami hozzájárulhat a hazai GDP második félévi gyorsulásához is - közölte az elemző.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében kiemelte, hogy két és fél éve tart a reálbérek töretlen emelkedése. A tárca hangsúlyozta, hogy az első fél évben továbbra is számottevően, 3,9 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban, a közfoglalkoztatás hatása nélkül pedig 3,8 százalékkal.
A versenyszférában a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál júniusban jelentős, 45 ezres létszámbővülés ment végbe 2014 júniusához képest - hívta fel a figyelmet az NGM.
A kedvező inflációs környezetnek, az évről évre folyamatosan emelkedő minimálbérnek, a vállalkozásoknál és a közszférában történt béremeléseknek köszönhetően tartósan nőnek a reálkeresetek Magyarországon, ami továbbra is nagymértékben javítja a magyar családok anyagi helyzetét - áll a közleményben.