Tovább nőttek az ipari termelői árak az első hónapban, éves alapon 2,2 százalékkal. Az ipari beruházások terén viszont gyenge adatokat közölt a statisztikai hivatal, a húszszázalékos visszaesés az uniós források pillanatnyi megcsappanásának eredménye.
Átlagosan 2,2 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak 2017 januárjában a múlt év azonos időszakához képest – jelentette tegnapi gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legutóbbi, decemberi adatok csak félszázalékos emelkedést mutattak éves alapon. A belföldi értékesítési árak átlagosan 4,3, ezen belül a feldolgozóipari árak 7,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi szintnél, ám a jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág árai 1,9 százalékkal maradtak el a 2016. januári áraktól. Az ipar exportértékesítési árai 1,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
A KSH elemzése a beruházási aktivitásról már nem mutat ilyen jó képet: a nemzetgazdasági beruházások volumene 2016-ban húsz százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 7,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A tavalyi negyedik negyedévben 24,1 százalékkal csökkentek a beruházások az előző év azonos időszakához képest. A statisztikai hivatal szerint a költségvetési szervek beruházásai szűkültek nagyobb mértékben, míg az uniós források által kevésbé érintett területeken növekedés mutatkozott. Míg a 2015 végi bázisidőszakban a 2007–2013-as uniós költségvetési periódus projektjeinek záró munkálatai kiemelkedő beruházási teljesítményt hoztak, a múlt év végén kifizetett, a 2014–2020-as ciklushoz tartozó, jelentős összértékű projektek többsége még nem realizálódott – állapította meg jelentésében a KSH.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a távirati irodának elmondta: míg 2015-ben a 2007–2013-as periódus projektjeinek zárása kimagasló bázist eredményezett, a 2014–2020-as ciklus beruházásai még nem indultak el. Hangsúlyozta: idén meredeken, két számjegyű ütemben nőhetnek a beruházások a lakáspiaci és ingatlanfejlesztési (döntően irodaépítési) boom, jelentősebb autóipari beruházások (Mercedes, Audi), valamint az EU-források felhasználásának felfutása és a jelentős további állami beruházások hatására.
A KSH elemzése a beruházási aktivitásról már nem mutat ilyen jó képet: a nemzetgazdasági beruházások volumene 2016-ban húsz százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 7,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A tavalyi negyedik negyedévben 24,1 százalékkal csökkentek a beruházások az előző év azonos időszakához képest. A statisztikai hivatal szerint a költségvetési szervek beruházásai szűkültek nagyobb mértékben, míg az uniós források által kevésbé érintett területeken növekedés mutatkozott. Míg a 2015 végi bázisidőszakban a 2007–2013-as uniós költségvetési periódus projektjeinek záró munkálatai kiemelkedő beruházási teljesítményt hoztak, a múlt év végén kifizetett, a 2014–2020-as ciklushoz tartozó, jelentős összértékű projektek többsége még nem realizálódott – állapította meg jelentésében a KSH.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a távirati irodának elmondta: míg 2015-ben a 2007–2013-as periódus projektjeinek zárása kimagasló bázist eredményezett, a 2014–2020-as ciklus beruházásai még nem indultak el. Hangsúlyozta: idén meredeken, két számjegyű ütemben nőhetnek a beruházások a lakáspiaci és ingatlanfejlesztési (döntően irodaépítési) boom, jelentősebb autóipari beruházások (Mercedes, Audi), valamint az EU-források felhasználásának felfutása és a jelentős további állami beruházások hatására.
