Az év egészét tekintve a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak tavaly, mint az előző évben.
Nem volt infláció tavaly, a stabil árak fő nyertesei a családok és a nyugdíjasok – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára. Közölte, az alacsony infláció hatására nőnek a reáljövedelmek, bővül a fogyasztás, kiszámíthatóbba vált az üzleti élet – írta az MTI. Kiemelte: az NGM idén is alacsony inflációs környezettel számol, a tárca várakozása szerint 2016-ban 1,6 százalékos lesz a fogyasztói árak éves növekedése.
Decemberben 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, novemberhez viszonyítva 0,3 százalékkal mérséklődtek. Tavaly az év egészét tekintve a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az előző évben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A decemberi adat megfelel az elemzők várakozásnak.
Decemberben a havi összevetésű árcsökkenés oka az üzemanyagárak mérséklődése és az élelmiszerárak csökkenése volt az ünnepi akciók miatt. A maginfláció szezonálisan kiigazított értéke 2015-ben 1,2 százalék volt Magyarországon.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a decemberi infláció a várakozásokhoz közeli szintre emelkedett, a következő hónapokban folytatódhat az infláció enyhe gyorsulása. Úgy fogalmazott: az infláció az év közepéig várhatóan nem éri el az 1,5 százalékot, majd 2016 második felében kúszhat 2,5 százalék közelébe, de a háromszázalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, s ez tartóssá teheti az alacsony kamatokat.
A CIB Bank elemzőinek előrejelzése szerint 2016 első hónapjaiban tovább emelkedhet az éves összevetésű fogyasztói árindex, de várhatóan nem kerül tartósan egy százalék fölé, és az éves átlag is csak alig haladja meg az egy százalékot.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év második felében gyorsulhat az infláció, éves átlagban 1,5 százalék körüli inflációval számol 2016-ban.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint januárban folytatódhat az inflációs ráta gyorsulása, és az idei év egészében átlagosan 1,3 százalék lehet, míg 2017-ben már elérheti a 2,7 százalékot.
Decemberben 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, novemberhez viszonyítva 0,3 százalékkal mérséklődtek. Tavaly az év egészét tekintve a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az előző évben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A decemberi adat megfelel az elemzők várakozásnak.
Decemberben a havi összevetésű árcsökkenés oka az üzemanyagárak mérséklődése és az élelmiszerárak csökkenése volt az ünnepi akciók miatt. A maginfláció szezonálisan kiigazított értéke 2015-ben 1,2 százalék volt Magyarországon.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a decemberi infláció a várakozásokhoz közeli szintre emelkedett, a következő hónapokban folytatódhat az infláció enyhe gyorsulása. Úgy fogalmazott: az infláció az év közepéig várhatóan nem éri el az 1,5 százalékot, majd 2016 második felében kúszhat 2,5 százalék közelébe, de a háromszázalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, s ez tartóssá teheti az alacsony kamatokat.
A CIB Bank elemzőinek előrejelzése szerint 2016 első hónapjaiban tovább emelkedhet az éves összevetésű fogyasztói árindex, de várhatóan nem kerül tartósan egy százalék fölé, és az éves átlag is csak alig haladja meg az egy százalékot.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év második felében gyorsulhat az infláció, éves átlagban 1,5 százalék körüli inflációval számol 2016-ban.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint januárban folytatódhat az inflációs ráta gyorsulása, és az idei év egészében átlagosan 1,3 százalék lehet, míg 2017-ben már elérheti a 2,7 százalékot.
