Gazdaság
Előzetesbe kerülhet Tarsoly Csaba
Sem a vezérigazgatónak, sem a feleségének, de még az apjának a nevén sincs jelentős vagyon, a százmilliós budai villa egy svájci cégé
Más forrásból úgy tudjuk, hogy a Tarsoly Csaba budai lakásában tegnap hajnalig tartó házkutatáskor különféle iratokat, adathordozókat, számítógépeket foglaltak le a nyomozók.
A rendőrség mindhárom érintett esetében kezdeményezte az előzetes letartóztatást – közölte lapunk megkeresésére Csiszér-Kovács Viktória. Az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője hozzátette: a hatóság megkezdte az intézkedéseket a gyanú szerint elcsalt vagyon visszaszerzésére is. A büntetőeljárást fokozott ügyészi felügyelettel folytatják a nyomozók – tudtuk meg Bagoly Bettinától, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől, aki hozzátette, hogy a vádhatóság is az érintettek letartóztatását indítványozta. Információink szerint a kényszerintézkedés elrendeléséről ma délelőtt dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Sajtóhírek szerint sem Tarsoly Csaba, sem a neje, de még az apja nevén nincs jelentős vagyon. Legalábbis papíron. Több forrásból úgy tudni, Tarsoly több százmillió forintot érő budai villája egy svájci cégé, míg az apjához, Tarsoly Vincéhez kötődő budapesti, XVII. kerületi ház Tarsoly Vincéné nevén áll, neki azonban nincs üzletrésze a Quaestorban.
Éppen ezért a Fidesz törvényjavaslatának a célja, hogy a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjai, a csaló brókerek, valamint a vállalatok vezetői, tulajdonosai, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói ne tudják elrejteni a vagyonukat. Lapinformáció szerint ha a tápiósági Orgován Béla nem mond le, akkor rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amit a jogszabály szerint 15 nappal a meghívók kiküldése után lehet megtartani. Noha néhány napja Tarsoly Csaba bejelentette, hogy visszaveszi a Quaestor vezetését, új helyzet állt elő. Az, hogy a részvényesek többsége rács mögött van, nem akadálya a közgyűlés érvényességének, mivel Tarsolyt és társait bárki képviselheti. Nagyobb gond, hogy új vezérigazgatót kellene választani a Quaestor élére a stróman Orgován helyett, hiszen Tarsoly Csaba előzetesben ezt a feladatot nem láthatja el.
Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint a Quaestor-ügy kapcsán az ügyészség és a rendőrség számadással tartozik az eljárások és intézkedések elhúzódása miatt. Gulyás Gergely az InfoRádiónak azt mondta: Tarsoly Csabának már régen börtönben kellene lennie. Az ügyészség és a rendőrség számadással tartozik, el kell, hogy mondja, mi tartott ennyi ideig.
Tegnap a Fidesz felszólította az ellenzéket, hogy tegye félre a politikai színjátékot. A kormány, a nyomozó hatóságok, a jegybank, a kártalanító alapok, a kormánypárti frakció véget vet annak az évtizedes pénzügyi korrupciónak, amely a szocialisták idején zavartalanul folyhatott – írja közleményében a kormánypárt.
Íme, a Gyurcsány-kormány törvénye
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő, 2009. évi XIII. törvénymódosítást Veres János, Gyurcsány Ferenc pénzügyminisztere nyújtotta be. Ez az a módosítás, amelyre Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke azt mondta: „a szocialisták 2009-ben elfogadtak egy olyan módosítást, amelyben ötévenkénti ellenőrzési kötelezettséget írtak elő a befektetési piac szereplői számára. Az indítványt az MSZP 185 és az SZDSZ 18 igen szavazatával, 126 fideszes és 26 KDNP-s nem mellett elfogadta a parlament. Nyolc független képviselő az indítvány mellett, négy ellene szavazott, három fideszes és két kereszténydemokrata képviselő pedig átszavazott 2009. március 23-án. A módosítást Sólyom László köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke ellenjegyezte. Az április 3-i kihirdetését követő harmincadik napon lépett életbe, és így szól: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete „legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál és a foglakoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél”. A módosítás hozzáteszi azt is, hogy a felügyeletnek az átfogó ellenőrzési eljárás részeként helyszíni ellenőrzést is kell tartania. Továbbá a felügyelet legalább háromévenként átfogóan ellenőriz banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosítónál és viszontbiztosítónál.
(SO)
Orbán időben jelzett
A Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, a február 25-én tartott kormányülésen utasította Orbán Viktor a minisztereket, hogy vizsgálják meg, van-e pénz kockázatos helyeken, és ha igen, azokat vegyék ki – hangzott el a kormányülés emlékeztetőjére hivatkozva az M1 híradójában. A miniszterelnöki utasítás tehát két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt történt. Mint ismert, Orbán Viktor egy szerdai, soproni sajtótájékoztatóján beszélt arról: ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket. A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt – mondta a miniszterelnök –, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, mert ott közpénz nem lehet.
Uniós pénz a DRB-nél
Összesen 443 olyan európai uniós pályázat van, amelyben a DRB Bank érintett, ezek esetében eddig 24,8 milliárd forint kifizetése történt meg – közölte a parlament honlapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár Jánost az MSZP-s Harangozó Tamás kérdezte arról, hogy „mi lesz azokkal az EU-s pályázatokkal, amelyek bankszámlái a DRB bankcsoportnál vannak?” A károk felmérése folyamatos, csakúgy, mint a bennragadt összegek számolása és folyósítása – írta a miniszter, hozzátéve: „hangsúlyozom, hogy kivétel nélkül minden érintett vállalkozás megkapja a lehetőséget, hogy semmilyen hátrányt ne szenvedjen el a felelőtlenül gazdálkodó pénzintézetek miatt” – közölte tegnap Lázár János.