Egyértelműen sikeres a januártól a sertéstőkehúsokra bevezetett ötszázalékos áfakulcs, részben azért, mert a fogyasztók olcsóbban juthatnak ezekhez a termékekhez, ezáltal pedig nő a fogyasztás, részben pedig azért, mert visszaszorult a feketegazdaság. A sertéstartók helyzetét az orosz embargó nehezíti, a hazai felvásárlási árak az elmúlt időszakban tizenöt százalékkal estek vissza.
A fogyasztás ösztönzése, valamint az ágazat pozíciójának erősítése a 2012-ben indult sertésstratégia célja, ezekhez pedig hozzájárul a tőkehús áfakulcsának öt százalékra csökkentése – hangsúlyozta tegnap Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Emlékeztetett: az áfamérséklés előtt az ágazati feketegazdaság aránya elérte a harminc százalékot, amely magasabb volt, mint a baromfiágazatban. A forgalmiadó-mérséklés következtében a feketekereskedelem aránya mára a nullához közelít. A fogyasztók is megérzik az áfacsökkentést: a nagy üzletláncok átadták a vásárlóknak azt, így átlagosan tizenhét százalékkal kell kevesebbet fizetnünk a sertéstőkehúsokért. A kamara elnöke arról is beszélt, hogy már tavaly csökkent az élő és félsertés áfakulcsa, azonban az áfacsalók tevékenysége ezt követően áttevődött a termékpálya további részére, a tőkehúsra. A sertéstermékeknél elsősorban a tényleges vagy papíron utaztatás volt a leggyakoribb módja a visszaéléseknek. Az áfacsökkentéssel az importot is sikerült visszaszorítani, a hazai termékek pedig ellenőrzöttek, kiváló minőségűek.
Győrffy Balázs az ágazattal kapcsolatban emlékeztetett: a huszonnegyedik órában cselekedtek a döntéshozók, mivel a sertés felvásárlási ára az elmúlt időszakban tizenöt százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy egy hízott sertés árán ötezer forintot bukik az állattartó. A szakember kitért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ősszel közzétett jelentésére, amelyben azt állították, hogy a vörös húsok fogyasztása nagymértékben hozzájárul a daganatos betegségek kialakulásához. Ez a tanulmány ugyanis hatalmas piaci károkat okozott. Győrffy Balázs hozzátette: a fogyasztásra is kedvező hatással lesz az áfacsökkentés, a nyolcvanas években tízmillió egyed sertés volt hazánkban és átlagosan évente egy ember negyven kilogrammot fogyasztott belőle, míg mára hárommillió környékére esett vissza az egyedszám, a fogyasztás pedig huszonöt kilogrammra csökkent. A tejágazat után a sertéságazat került a legszorultabb helyzetbe Európa-szerte, mivel az orosz embargó miatt az ágazatban túltermelés tapasztalható, a válságot részben új piacok felkutatásával, részben pedig az unió által finanszírozott magántárolással lehet csillapítani.
Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke arról beszélt, hogy a hazai termékek minőségének emelése érdekében, valamint a fogyasztók tájékoztatására már bevezették a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy használatát, amelyet a vásárló megtalál a terméken. A védjegy a minőséget jelöli, annak használatát részben a küllem, részben laboratóriumi vizsgálatok alapján, szigorú szabályok szerint használhatják az állattartók, feldolgozók. A nyomonkövethetőség érdekében hamarosan QR-kódok segítségével is tájékozódhatnak az okostelefont használók. Egy alkalmazás segítségével a terméken, valamint a hentespultban található termékeknél a vásárló bármikor ellenőrizheti, hol vágták az állatot, vagy például azt, hogy mikor készült a termék.
