Elfogadta a Ház a jövő évi adócsomagot

Az ellenzék ezúttal sem támogatta a kormány adócsökkentési javaslatait - közölte a Fidesz-frakció, miután a parlament elfogadta a jövő évi adócsomagot, amelyre a kormánypártok igennel szavaztak, míg az ellenzék tartózkodott, illetve nemmel voksolt. Jövőre mindenki előrébb léphet, tovább csökkennek az adók - kommentálta az elfogadott adótörvényeket a kormánypárt.

Az jövő évre javasolt adócsomag a baromfihús, a tojás, a friss tej forgalmi adóját 5 százalékra, míg az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfáját 18 százalékra mérsékli 2017-től. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közlése szerint az áfacsökkentésekkel 55 milliárd forint bevételről mond le az állam a háztartások javára. A kormány számításai alapján egy nyugdíjas házaspárnál átlagosan 15-20 ezer forintot, a nagycsaládosoknál 30-35 ezer forintot, a kétgyermekeseknél pedig 80-85 ezer forintot hagyhat jövőre az áfacsökkentés és a személyi jövedelemadó-kedvezmény növelése. A kétgyermekesek családi adókedvezménye az szja-törvény módosításával 5 ezer forinttal, 30 ezerre emelkedik.

A családok számára további kedvező változásnak nevezte azt is, hogy jövőre 1 milliárd forintot hagynak a kisgyermekes családoknál azzal, hogy kiterjesztik az adómentességet a bölcsődei és óvodai szolgáltatások térítési díjaira. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány számításai szerint egy átlagos, kétgyermekes, négytagú család adófizetése 85 ezer forinttal csökken jövőre. Az elfogadott jogszabály-módosítások sokkal könnyebbé teszik a családok megélhetését 2017-ben – húzta alá Varga Mihály

Újdonság, hogy a legfeljebb 200 ezer forintos adótartozással rendelkező magánszemélyek automatikusan féléves pótlékmentes részletfizetést kaphatnak, amit az adóhatóság ügyfélszolgálatain akár szóban is kérhetnek.

Az elfogadott javaslat 9 milliárd forint értékben tartalmaz munkaerő-mobilitást ösztönző intézkedéseket. A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése a kilométerenkénti 9 forintról 15 forintra emelkedik, emellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá kerültek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai. 

"Kedvezőek a cafeteria változások"
Varga Mihály a szavazást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy jövőre kedvezően változnak a cafeteria-szabályok. A tárcavezető felidézte, hogy a parlament a kormány javaslatát hagyta jóvá: a béren kívüli juttatásból 100 ezer forintot készpénzben adómentesen nyújthat a munkáltató, a többit SZÉP-kártyára utalhatja.  A miniszter jó kompromisszumnak nevezte az elfogadott szabályokat, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaadóknak nem érdemes trükközni a cafeteria 100 ezres, készpénzes részével, nem érdemes azt beépíteniük a bérbe. Az adóhivatal formanyomtatványán kell ugyanis nyilatkozniuk arról, ha jövedelemcsökkenés volt a cégnél, amelyet a NAV ellenőrizni fog - tette hozzá. Az áfacsökkentésekhez kapcsolódóan a miniszter megjegyezte azt is, hogy 2018-tól vezetik be a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást, amelyet kizárólag turisztikai fejlesztésekre lehet felhasználni.

A kabinet szándékai szerint a kis- és középvállalkozások (kkv) növekedését segíti majd, hogy 2017-től megszűnnek a beruházásösztönző szja- és társaságiadó-kedvezmények 30 millió forintos korlátai. 

Változnak a kutatás-fejlesztés (k+f) elszámolásának feltételei is, azok a vállalkozások, amelyek nem tudták igénybe venni a kedvezményt, a jövőben a szociális hozzájárulási adóból vonhatják le az elmaradt társasági adókedvezményt ezen adó 50 százalékáig.

A gazdaság fehérítését szolgáló módosítás, hogy a tételes áfa-adatszolgáltatás jelenlegi 1 millió forintos határa 100 ezer forintra csökken. Az adócsalások visszaszorítása érdekében zártabbá válik a közúti árufuvarozást felügyelő ekáer rendszer. A parlament ugyanezen célból az italautomatákra is kiterjesztette az online számlázási rendszert.

A parlament döntésével felhatalmazta az adóhatóságot, hogy kísérletet tegyen a nagy világcégek megadóztatására. A kormány az elfogadott javaslatában "magyar google-adóként" említett rendelkezéssel, vagyis a reklámadó megfizetésének kikényszerítésével kívánja bevonni a közteherviselésbe a legnagyobb technológiai vállalatokat. Ez alapján elsőként 10 millió forintos, majd később többször ismételhető, exponenciálisan növekvő bírsággal számolhatnak azok a Magyarországon adózóként nem nyilvántartott reklámközzétevők, amelyek nem tesznek eleget az adóhatóság felhívásainak.

Az Országgyűlés kedden új törvényt hozott a jövedéki adóról, amely a kőolaj világpiaci árához kötötte és annak jelenlegi mértéke alapján szeptembertől emelhetővé tette az üzemanyagok jövedéki adóját, hasonlóan a dohánytermékekhez, amelyek jövedéki adóterhelése 2017 végére harmadával növekszik.

Az elfogadott javaslat értelmében az üzemanyagok jövedéki adója abban az esetben emelkedik, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alá csökken. Ebben az esetben a gázolaj közterhe literenként 10, a benziné 5 forinttal növekszik. A kormány az így szerzett többletbevételeket elsősorban az alsóbbrendű utak felújítására fordítaná.

 A kabinet szerint a dohánytermékek jövedéki adóját uniós előírások miatt kell 29 százalékkal emelni 2017 végéig, három lépésben. A cigaretták adója elsőként idén szeptembertől emelkedik. A parlament döntött arról is, hogy a dohánytermékekre 2017-től adójegy helyett zárjegy kerül és az e-cigaretta is bekerül a jövedéki termékek közé. 

Varga Mihály javaslata indoklásában úgy fogalmazott, az új jövedéki adóról szóló törvény a korábbinál egyszerűbb, így átláthatóbb és rövidebb, továbbá teljes elektronizációra törekszik. A tárcavezető hangsúlyozta, a szabályozás a kockázatok elkerülésére az adókockázathoz igazodó biztosítékrendszert alkalmaz.

MNB-igazgató: megalapozott és teljesíthető a jövő évi büdzsé
A jövő évi költségvetésben összhangban vannak a kiadások és a bevételek, a tervezet megalapozott, alacsony kockázatokkal rendelkezik és teljesíthető - mondta el az MNB igazgatója. Baksay Gergely kiemelte: jövőre a hiány 2,4 százalék lehet, ami magasabb, mint az idei várható hiány, ami azzal magyarázható, hogy a kormány az elmúlt években alkalmazott fegyelmezett költségvetési politika helyett jövőre az élénkítésre helyezi a hangsúlyt. Az elmúlt 5 évben  5 százalékponttal, 75 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, ami a következő 1-2 évben is folytatódik, nagyjából évente GDP-arányosan 1 százalékponttal. 

A törvényhozás szabályozta, amikor az üzleti tevékenységgel kapcsolatos adat nem ismerhető meg: az üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. 

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok szerződésben foglalt adatkiadásának szigorítását is tartalmazza a jogszabály melléklete.

 A nukleárisüzemanyag-szállítással vagy nukleáris létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos üzleti, pénzügyi vagy műszaki adatokat 30 évre lehet titkosítani, ahogy a villamosenergia- és földgázkereskedelmi szerződések mennyiségi vagy áradatait, a lekötött kapacitások mennyiségét is. Villamos- és hőenergia-értékesítési adatok, földgázkereskedelmi ügyletek, az azokkal kapcsolatos belső szabályozó dokumentumok, döntéstámogató adatok vagy földgáztárolással kapcsolatos ár- és kapacitáslekötési adatok kiadása 15 évre tartható vissza, míg például az átviteli rendszerirányítási tevékenység adatai tíz évre.

Megszűnik a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap és a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja. A törvény speciális felhatalmazást ad az Államadósság Kezelő Központ Zrt. számára a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozása kapcsán teljesítendő állami kiadások technikailag egységes kezelésére, mivel a finanszírozás részben közvetlen állami hitelfelvétel útján történik. Egyértelművé válik, hogy a helyi önkormányzatok mely működési célú hitelei esetében szükséges, és melyek esetében nem szükséges a kormány előzetes hozzájárulását kérni az adósságot keletkeztető ügyletek megkötéséhez.

Az államadósság változásának átláthatósága és követhetősége érdekében a zárszámadás során a kormánynak nem csupán az államadósság, hanem az államadósság állományának változását is be kell mutatnia. Az államháztartásról szóló törvény módosítása szeptember 30-ára módosítja a zárszámadási törvény Országgyűlés elé terjesztésének határidejét annak érdekében, hogy az annak alapjául szolgáló beszámolók, elszámolások ellenőrzésére több idő álljon rendelkezésre.

A kormány a jövőben speciális rendelkezéseket határozhat meg rendeletben az európai uniós forrásból fedezett költségvetési támogatásokkal kapcsolatban, ehhez az államháztartási törvényben kapott felhatalmazást. 

A költségvetést megalapozó törvény nem tartalmazza majd a bejegyzett élettársi kapcsolatot érintően korábban tervezett változtatásokat, az indoklás szerint azért, mert a felvetődött észrevételek alapján azok további egyeztetést igényelnek. Jövőre is kaphatnak költségvetési támogatást azok az óvodák, amelyek kevesebb mint nyolc, de legalább hat órát nyitva tartanak egy nap.

DK: Elfogadhatatlan a jövedéki adó felemelése

A Demokratikus Koalíció elfogadhatatlannak tartja, hogy a parlament keddi döntésével lehetővé tette az üzemanyagok és a dohánytermékek jövedéki adójának felemelését. A párt alelnöke, Varju László szerint  a döntéshozók újra az emberek megsarcolásával szereznek többletbevételeket. A politikus ellenezte, hogy akkor is többet kelljen fizetni az üzemanyagért, ha éppen csökken az olaj világpiaci ára.