Elérhetjük nyár elejére a teljes foglalkoztatottságot

A külföldön dolgozók száma csaknem húszezerrel csökkent tavalyhoz képest (Fotó: Varga Imre)

Jelentős átrendeződés van a foglalkoztatásban, az adatok szerint a közfoglalkoztatásból egyre többen tudnak átlépni az elsődleges munkaerőpiacra, illetve külföldről is egyre többen jönnek vissza dolgozni Magyarországra – hívta fel a figyelmet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1-en, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adatait kommentálva. A KSH közlése szerint a 2017. november-2018. január időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 436 ezer volt. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal 68,7 százalékra emelkedett. A vizsgált időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 24 ezerrel, 174 ezerre, a munkanélküliségi ráta fél százalékkal, 3,8 százalékra csökkent.

Varga Mihály elmondta, a gazdaság, illetve a vállalkozások teljesítményének bővülése együtt járt a munkahelyek számának növekedésével, 2017. november és 2018. január­ között harmincötezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a kormány céljai­val összhangban a külföldön dolgozók száma csaknem húszezerrel, a közfoglalkoztatottaké 33 ezerrel csökkent egy év alatt. Ez főként a hatéves bérmegállapodás eredményezte két számjegyű reálbér-emelkedésnek, valamint a polgári kormány célzott foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhető. Varga Mihály közölte, nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa az Európai Uniónak.

Varga Mihály, a Világgazdaságnak adott interjúban arról beszélt, a nemzetgazdasági tárca a jövőben is mérlegel minden áfacsökkentési tervet, ám most a korábbi intézkedések hatásának visszamérése zajlik. Az interjúban szólt arról is, hogy a hatéves bérmegállapodás nyomán csak tavaly a járulékcsökkentés révén négyszázmilliárd forint maradt a vállalkozásoknál. A köztehercsökkentés megítélésük szerint válasz arra a kihívásra, amely az elmúlt években a magyar gazdaságban megjelent. Elemzéseik azt mutatják, hogy érezhetően sem a munkahelyek számában, sem a hatékonyságban nem okozott fennakadást a bérek több mint tízszázalékos növekedése.

Horváth András, a Takarékbank elemzője lapunkhoz is eljuttatott kommentárjában rámutatott, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon, és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság. Ezért még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztése és a leszakadó rétegek képzése. Az elemző szerint a foglalkoztatottak száma várhatóan idén a nyári hónapokban átlépi a négy és fél millió főt, az idei éves munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék lesz.

Hasonlóan látja a munakerőpiaci folyamatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is. Úgy véli, a gyakorlatban idén is a munkaerő­hiány jelenti majd a legfőbb munkaerőpiaci kihívást a vállalatok számára. A lakosság szempontjából viszont ez kedvező hír, hiszen ez további béremeléseket hozhat. Az idei év végén a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék körül alakulhat, ami nagyjából nyolcszázalékos nettó béremelkedéssel párosulhat.