Több pénz áramolhat a bankközi piacra, de a reálgazdaságba is folyhat az összeg hitel formájában azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank korlátozza a három hónapos jegybanki betét hozzáférését a kereskedelmi bankok számára - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója a Trend FM Nap vendége című műsorában.
Mi értelme annak a jegybanki „kiszorításnak”, amely az irányadó eszközben, a jegybanki alapkamatban elhelyezhető összeget csökkenti több százmilliárd forinttal? Erre a kérdésre Virág Barnabás, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Trend FM Nap vendége című műsorában úgy válaszolt: nem hagyományos döntéssel kíván a jegybank élénkíteni. Az irányadó eszköz volumene a mostani 1600 milliárdról jelentősen csökken, a tervek szerint az év végére 900 milliárdra. A szóban forgó pénz a kereskedelmi bankoké, és betétben van. Az ügyvezető igazgató szerint ez az összeg majd több területen - a bankközi piacon, az állampapírok „esetében”, de a reálgazdaságba is folyhat valamilyen hitel formájában - lendíthet a gazdasági folyamatokon. Arra a felvetésre, hogy az MNB miért nem az alapkamaton változtatott, Virág Barnabás úgy felelt, hogy a 0,90 százalékos irányadó szint megtartása kiszámíthatóságot jelent a piaci szereplők számára, s „tartósan tartani” szeretnék a mostani szintet.
A jegybankár jelezte: ma teszik közzé az inflációs jelentést, amelyben továbbra is mérsékelt drágulást várnak a következő időszakra. Változatlanul derűlátóak a gazdasági növekedés terén: a idén 2,8, jövőre háromszázalékos GDP-növekedés lehet Magyarországon. Virág Barnabás kitért arra is, hogy nem szabad benn maradni hosszabb távon a háromszázalékos bővülés csapdájában, ezért szorgalmazzák a gazdaságpolitikai élénkítést. „Ahhoz, hogy felzárkózzunk a nyugat-európai fejlettséghez, hosszabb távon a mostaninál jóval nagyobb dinamikára van szükség, ezért elengedhetetlen a költségvetési lazítás” - fogalmazott.
