Élelmiszer-gazdasági program készült

A Földművelésügyi Minisztérium egy emberöltőre alkotott stratégiai programot a magyar élelmiszer-gazdaságnak – jelentette be tegnap Fazekas Sándor. A miniszter hozzáfűzte: a 2050-ig szóló stratégiai program kijelöli az élelmiszer-gazdaság fejlődésének főbb irányait, a célok megfogalmazásával a tárca egy második Darányi-tervet tesz le az asztalra. A kormány törekvése, hogy a mezőgazdaság megélhetést nyújtson a gazdáknak, és jó minőségű, természetes, egészséges élelmiszert állítson elő.

Fazekas hangsúlyozta: a magyar élelmiszerek aránya a hazai üzletek polcain csaknem nyolcvanszázalékos, a száz országba eljutó magyar élelmiszeráruk kitűnő minőségét világszerte megbecsülik. Megerősítette: a magyar élelmiszer-gazdaság hagyományos élelmiszert állít elő, nem akar GMO-s és más, például „vegyipari kategóriába tartozó termékekkel” foglalkozni. Megjegyezte, hogy a stratégiai program az agrobiznisz által lefedett ágazatokra, így az élelmiszer-gazdaságra összpontosít, ami szélesebb terület, mint az agrárium. Szerinte a magyar élelmiszer-gazdaságban hatvanszázalékos növekedési potenciál rejlik.

A miniszter több célt is felsorolt, amit tartalmaz a program: az agrobiznisz ágazataiban, a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban 2050-ben a főállású foglalkoztatottak száma érje el a 750 ezret a jelenlegi 550 ezerrel szemben. Az agrárexport volumene a tavalyi nyolcmilliárd euróról húszmilliárdra emelkedjen 34 év múlva. Az élelmiszeripar bruttó hozzáadott értéke pedig legyen két és félszerese a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének. Egyébként ez az érték az elmúlt években alig a fele volt, miközben Ausztriában másfélszeres, Németországban pedig 2,5-szeres ez az arány. A tárcavezető úgy látja, hogy emelni kell a magyar prémiumtermékek minőségét, és ki kell használni az ország földrajzi helyzetéből adódó előnyöket. Magyarországot elosztóközponttá szükséges fejleszteni Közép-Európában, a környező országok terményeit, termékeit itt kell majd feldolgozni, és innen teríteni a piacokra. A cél a feldolgozóipar markáns fejlesztése. Úgy véli: meg kell lelni az élelmiszer-gazdaságnak a megfelelő réspiacokat, ahol a minőségi magyar élelmiszert a tömegtermékeknél lényegesen jobb áron lehet eladni. Szerinte erősíteni kell az élelmiszer-biztonságot is.

A stratégiai célokat családi gazdaságokra alapozva akarják elérni, a törekvés, hogy ezek aránya a mezőgazdaságban érje el a nyolcvan százalékot. A miniszter hangoztatta: a fejlesztéseket a termékpályák mentén szükséges megvalósítani. A program célja a vidék megtartó erejének növelése is, az agráriumban, az élelmiszer-gazdaságban dolgozó munkaerő helyben tartása. A 2050-ig szóló stratégiai programot társadalmi és szakmai vitára bocsátja a tárca: a tervezet olvasható a minisztérium honlapján. Fazekas szerint az egyeztetési folyamat két hónapon belül lezárható.

A dokumentumban az is olvasható: a minisztérium megalapozott várakozása, hogy 2050-ben az agrobiznisz hozzáadott értéke a nemzetgazdaságon belül érje el a 25 százalékot.

A tárca nagyobb szerepet szán a helyben termelt és előállított élelmiszerek közvetlen értékesítésének. A friss zöldség-gyümölcs, tejtermékek vagy éppen hústermékek esetében a hazai élelmiszer-termelés 15-16 százaléka jut el így jelenleg a fogyasztókhoz. Cél a húsz százalék elérése.

A stratégiaprogram kitér arra is, hogy 2050-re összességében hetven-kilencven százalékkal növekszik majd a világ élelmiszer-szükséglete. Míg 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a Földön, 2050-re a népességszám az előrejelzések szerint eléri a 9,15 milliárdot. A 2005–2007-es adatok szerint a napi élelmiszer-fogyasztás fejenként 2770 kalória, ami szélsőségesen oszlik meg: 2,3 milliárd embernek naponta 2500 kalóriánál, ötszázmilliónak kétezer kalóriánál kevesebb jut, míg 1,9 milliárd ember háromezer feletti kalóriát fogyaszt naponta. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által készített, 2050-ig szóló előrejelzés a világ GDP-jének 2,5-szeres, az egy főre jutó jövedelem 1,8-szoros növekedésével számol. A FAO előrejelzéseit alapul véve növekvő napi kalóriabevitellel és húsfogyasztással lehet kalkulálni a fejlődő országokban, 2050-re 4,7 milliárd ember fogyaszt majd napi háromezer kalóriánál többet. Jelentősen nő Afrika szubszaharai övezetében az egy főre jutó fogyasztás, valamint Dél- és Kelet-Ázsiában várható nagyobb bővülés.