A felvidéki magyar turisztikai fejlesztéssel foglalkozó szakemberek szerint Dunamente számos vonzerővel rendelkezik, amelyet az elkövetkezőkben egységes arculattal szeretnének népszerűsíteni. Példának a magyarországi idegenforgalmat tekintik, amelyről úgy vélik, mérföldekkel jár előttük.
A Duna Mente Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) 2015 végén jött létre a komárom-párkányi régióban hét önkormányzat – Muzsla, Párkány, Komárom, Dunamocs, Karva, Izsa és Pat – összefogásával, azzal a céllal, hogy a helyi kulturális értékekre és történelmi örökségre, borászatra, gasztronómiára, vízi-, fürdő- és kerékpárturisztikai adottságokra építve elősegítse a térség idegenforgalmának fejlesztését. A települések felismerték, hogy közösen könnyebb felépíteni egy térség imázsát, mint településenként – mondta lapunknak a felvidéki magyar szervezet alakulásáról Bauer Ildikó, a TDM igazgatója.
Bauer Ildikó az elmúlt időszak egyik legfontosabb feladataként a „Dunamente védjegyrendszer” bevezetését emelte ki. A régióban csaknem kétszázötven kistermelő él, közülük ma húsz rendelkezik védjeggyel, amelyet kizárólag az birtokolhat, aki helyi alapanyagokból készült termékeket, bort, mézet, szörpöt állít elő. Jelenleg turisztikai programcsomagjaik kidolgozása folyik, amelyek – lévén, hogy jelentős területet fog át a szervezet – igen szerteágazók, a célcsoportok is sokfélék.
Bauer Ildikó rámutatott, hogy a Dunamente bővelkedik programlehetőségekben. A látnivalók közül kiemelte Komáromban a Szlovákia legnagyobb és a legjelentősebb műemlékének számító, „UNESCO világörökségi cím” várományos erődrendszert, a város történelmi központjában az Európa-udvart, a Duna Menti Múzeumot, amely emléket állít a város két nagy szülöttének, Jókai Mórnak és Lehár Ferencnek, a párkányi Mária Valéria hidat és az Izsa község melletti római katonai tábor romjait, amely a szintén világörökség várományos dunai limes része. Jelentős vonzerőnek nevezte még Párkányban és Paton a fürdő-, Muzslán pedig a borturizmust.
Magyarország mérföldekre előttünk jár a turizmusfejlesztésben – ezt már Duka Gábor, Karva polgármestere mondta a Magyar Hírlapnak, akinek a kezdeményezésére jött létre a területi összefogás. A polgármester hangsúlyozta, a régiónak gazdag történelme, izgalmas borai és gasztronómiája van, a Duna vízi- és horgászturizmusra tökéletes, bár egyelőre még kihasználatlan, emellett a régión áthalad az Eurovelo 6-os európai kerékpárút, amely két rövid szakasz kivételével már kiépült. Mindebből egy olyan turisztikai terméket szeretnének összeállítani, amelyet örömmel lehet majd kiajánlani a leendő vendégeknek – fogalmazott a polgármester. A terület mezőgazdasági szempontból is kimondottan gazdag, amelynek különösen borászata kiemelkedő, ehhez tökéletesen illeszthető a turizmus – tette hozzá Duka Gábor.
A Garam- és Dunamente a borászat-szőlészet szempontjából valóban az ország egyik legkedvezőbb vidéke – mondta a régió egyik vezető borásza, az anyaországban is ismert Bott Frigyes. A szakember a Garam és a Duna mentén található tízhektáros birtokon gazdálkodik. A terület valaha az Esztergomi Bazilikához tartozó prímás szőlőbirtok volt, ahol a történelmi fajták közül a kadarka, a furmint és a hárslevelű terem főként. Bott Frigyes, aki vezető szerepet tölt be a muzslai bortermelés felvirágoztatásában, a felvidéki közösség építésében, úgy fogalmazott, a rendszerváltás után a többi kis családi birtokkal együtt kezdtek, ma már legalább tíz-tizenkét pincészet ért el komoly eredményeket. Boraikat ma már nem a helyi piacokon árulják, hanem külföldi borbároknak, éttermeknek: Budapesten, Londonban, Bécsben, Berlinben és a skandináv országokban. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy boraik is hozzájáruljanak ahhoz, hogy minél többen látogassanak el a Duna menti régióba.
