A napokban frissítette az Eurostat az Európai Bizottság makrogazdasági egyensúlytalanságokra figyelmeztető rendszerének friss értékeit. A Portfolio összeállítása szerint a tizennégy mutatóból Magyarország esetében csupán négy jelez egyensúlytalanságot. A hat évvel ezelőtti állapothoz képest pedig jelentős a javulás.
Az Európai Bizottság 2010 óta vizsgálja a makrogazdasági egyensúlytalanságokat a tagállamokban, és ezekről évente egyszer jelentést készít. Az elemzéshez tizennégy olyan mutatót vizsgál, amely segít feltárni azokat az egyensúlytalanságokat, amelyek később sérülékenységhez vezethetnek.
E mutatók a fizetési mérleg egyenlege az utolsó három év átlagában, a nettó külső befektetési pozíció, a reál effektív devizaárfolyam a 42 legfontosabb kereskedelmi partnerhez viszonyítva, az exportpiaci részesedés, vagyis, hogy az elmúlt öt évben hogyan változott az országok részesedése a teljes globális exportpiac arányában. Brüsszel továbbá vizsgálja a nominális munkaerőköltség és a lakásárindex alakulását, a magánszektor eladósodását és adósságállományának alakulását, valamint a bankrendszer kötelezettségállományának változását. Szondázza a bruttó államadósság mértékét, a munkanélküliség szintjét, az aktivitási rátát és a hosszú távú munkanélküliségi kilátásokat, kiegészítve a fiatalkorúak munkanélküliségi mutatóival is.
Hazánk esetében, a brüsszeli testület által megjelölt négy, egyensúlytalanságot mutató terület egyrészt a nettó befektetési pozíciónk, amely 60,8 százalékos mínuszt mutat a bruttó hazai termék, azaz a GDP arányában. Másrészt az exportpiaci részesedésünk, amely öt év alatt nyolc százalékkal esett vissza. Harmadrészt az ingatlanárak, amelyek 11,6 százalékkal nőttek egy év alatt, negyedrészt a bruttó államadósság, amely a GDP 74,7 százaléka volt 2015 végén. E négy negatívan megítélt mutatóval nem lógunk ki a sorból, ráadásul a legtöbb esetében a pozitív irányba léptünk előre.
E mutatók a fizetési mérleg egyenlege az utolsó három év átlagában, a nettó külső befektetési pozíció, a reál effektív devizaárfolyam a 42 legfontosabb kereskedelmi partnerhez viszonyítva, az exportpiaci részesedés, vagyis, hogy az elmúlt öt évben hogyan változott az országok részesedése a teljes globális exportpiac arányában. Brüsszel továbbá vizsgálja a nominális munkaerőköltség és a lakásárindex alakulását, a magánszektor eladósodását és adósságállományának alakulását, valamint a bankrendszer kötelezettségállományának változását. Szondázza a bruttó államadósság mértékét, a munkanélküliség szintjét, az aktivitási rátát és a hosszú távú munkanélküliségi kilátásokat, kiegészítve a fiatalkorúak munkanélküliségi mutatóival is.
Hazánk esetében, a brüsszeli testület által megjelölt négy, egyensúlytalanságot mutató terület egyrészt a nettó befektetési pozíciónk, amely 60,8 százalékos mínuszt mutat a bruttó hazai termék, azaz a GDP arányában. Másrészt az exportpiaci részesedésünk, amely öt év alatt nyolc százalékkal esett vissza. Harmadrészt az ingatlanárak, amelyek 11,6 százalékkal nőttek egy év alatt, negyedrészt a bruttó államadósság, amely a GDP 74,7 százaléka volt 2015 végén. E négy negatívan megítélt mutatóval nem lógunk ki a sorból, ráadásul a legtöbb esetében a pozitív irányba léptünk előre.
