Huszonhárom éves csúcson a foglalkoztatottság és tízéves mélyponton a munkanélküliség – összegezhetők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap, az idei április és június közötti időszakról közzétett adatai. A legnagyobb kihívás a jövőben a kormányzat számára a jelentős területi különbségek mérséklése lesz.
Amióta 1992-től kezdve számba veszi a KSH a munkanélküliség alakulását, még nem dolgoztak annyian Magyarországon, négymillió 201 ezren, mint az idei április–júniusi időszakban, a munkanélküliségi ráta pedig tíz éve nem állt ilyen alacsony, 6,9 százalékos szinten – értékelte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára tegnap a legfrissebb munkaerő-piaci adatokat.
A foglalkoztatottak száma az április–júniusi periódusban 126 ezerrel haladta meg az egy éve regisztráltakét, a 15–64 évesek között a foglalkoztatottsági arány 2,5 százalékponttal javult, és elérte a 63,8 százalékot – áll a KSH jelentésében.
A férfiak foglalkoztatottsága nagyobb mértékben, 3,3 százalékkal bővült, így elérte a kétmillió 261 ezret, míg a nőké 2,7 százalékkal, 1,906 millióra gyarapodott. A korcsoportok közül legnagyobb mértékben, 3,8 százalékponttal, 45,1 százalékra, az 55–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája nőtt.
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében az ország valamennyi régiójában emelkedett, a legjelentősebben - 4,6 százalékponttal - Észak-Magyarországon. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon és Nyugat-, illetve Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, mindhárom régió esetében meghaladta a 67 százalékot, Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb, 58,6 százalék. Czomba Sándor szerint ezek a területi különbségek jelentik az egyik legnagyobb kihívást a jövőben. Megjegyezve, hogy Nyugat- és Közép-Magyarországon a növekedést elsősorban a versenyszféra generálja, míg Kelet-Magyarországon arányait tekintve még mindig magas a közfoglalkoztatás növekedése miatti bővülés. Ágazati bontásban a vizsgált időszakban az építőipar és a mezőgazdaság járt élen a foglalkoztatottság bővülésében, mintegy húsz-húszezres létszámnövekménnyel – emelte ki az államtitkár.
A KSH április–júniusi munkanélküliségi adatait értékelve, amely szerint tavaly ilyenkorhoz képest 49 ezerrel kevesebb, mintegy 310 ezer munkanélkülit regisztráltak, Czomba Sándor a megjegyezte: általában jobb a férfiak munkaerő-piaci helyzete. A 15–74 éves korosztályban a munkanélküli férfiak száma 28 ezerrel, 164 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 6,7 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Míg a nők munkanélküliségi aránya ennél szerényebben, 1,1 százalékponttal, 7,1 százalékra mérséklődött, a munkanélküli nők száma 21 ezerrel, 147 ezerre apadt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, a 25–54 évesek körében 1,1 százalékponttal, 6,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliség.
Pártreakciók
Segély helyett munkára van szükség
- A Fidesz célja a teljes foglalkoztatás, a kormánypárt politikájában ezért a munkahelyteremtés továbbra is az első, mert a munka működik, de a segély nem – közölte tegnap a nagyobbik kormánypárt a távirati irodával. A közlemény úgy fogalmaz: a baloldal 1,8 millió magyar adófizetőt és több mint félmillió munkanélkülit hagyott maga után, ezzel szemben ma több mint 4,2 millióan dolgoznak, és háromszázezerre csökkent az álláskeresők száma, öt év alatt Magyarország európai szinten is az élre került a gazdasági növekedésben és a munkanélküliség csökkentésében.
- Az MSZP a kormány eddigi legnagyobb átverésének tartja a Fidesz-kabinet hét százalék alatti munkanélküliségről szóló „sikerkommunikációját”. Gúr Nándor országgyűlési képviselő szerint kiábrándító képet mutatnak a statisztikák, ha a foglalkoztatottak számából levonják a közmunkások, a külföldön dolgozók és a diákmunkások százezreit, a munkanélküliekhez pedig hozzáadják azokat, akik a „kormány trükkös statisztikájában ma már nem szerepelnek”.
- Az LMP parlamenti frakciója szerint nem működik a kormány foglalkoztatási sikerpropagandája, ugyanis a valóság mást mutat. Közölték: a közmunka által föltornázott foglalkoztatási statisztikák miatt falvak sokasága kerül hátrányba és jut nehezebben forrásokhoz, vagy kényszerül magasabb önrészeket kifizetni. A versenyszférában szerintük öt év alatt negyvenezer munkahely jött létre. (PGI)
Meggondolandó a nyugdíjreform
Czomba Sándor szerint foglalkoztatási szempontból súlyos következményei lehetnek annak, ha a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjazása miatt átalakítják a nyugdíjrendszert. A következő négy-öt évben ugyanis több mint ötvenezren mennek nyugdíjba a hiányszakmákban dolgozók közül, viszont nem lesz ennyi belépő a munkaerőpiacra. Emiatt fokozottan körültekintően kell végiggondolni az intézkedéseket. Az MSZP ugyanakkor arra biztatja aktivistáit, hogy támogassák a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke úgy értékeli, hogy a népszavazás a kormányzati politika megbuktatásáról, kormányváltásról szól.
Marad az alacsony munkanélküliség
A munkaerő-piaci adatok javulásához hozzájárult a gazdasági növekedés is, a versenyszféra ugyanis fokozottabban képes felszívni a munkaerőt – közölte tegnap Németh Dávid, a K & H vezető elemzője a KSH adatait értékelve. Hozzátette, hogy szintén fontos a szerepe a közfoglalkoztatásnak. Míg tavaly májusban és júniusban 114-134 ezret, idén májusban 210 ezer közfoglalkoztatottat tartottak nyilván. Szerinte éves átlagban hét százalék körüli munkanélküliségi rátára lehet számítani. Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője elmondta, hogy a legutóbbi vállalati felmérések és konjunktúraindexek alapján a legtöbb szektorban a foglalkoztatási szándék növekszik. A harmadik negyedévben így akár 6,2 százalékig is csökkenhet és a negyedikben sem növekszik érdemben a munkanélküliségi ráta. (PGI)
