Egyre több lakás épül

A lakásépítések tartós bővüléséhez a lakossági hitelezés bővülésére van szükség
A szakmai szervezetek is elismerik, hogy tavaly a lakásépítés elmozdult a mélypontról, de a tartós bővüléshez megítélésük szerint a lakossági finanszírozás lehetőségének növelésére is szükség van.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly felépített lakások száma továbbra is alacsony. Kétségtelenül több új lakás épült, mint a megelőző évben, ami elmozdulás ugyan a mélypontról, nagyobb mértékű bővülés azonban csak akkor remélhető, ha a lakosságot pénzügyileg még inkább "helyzetbe hozzák" a kereskedelmi bankok. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület közleményében úgy látja, hogy a pozitív elmozdulás még mindig csak az évszázados mélyponthoz képest történt meg, szerintük nemcsak a lakásszám növelésére, hanem a lakásállomány minőségi megújítására is szükség van.

Az egy évvel korábbi adatokkal összevetve tavaly a kisebb városokban 24, a községekben 21 százalékkal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3 százalékos volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt, 13 százalék volt. 
A dunántúli régiók mindegyikében átlagot meghaladó, Közép-Magyarországon az átlagossal megegyező a növekedés üteme, a keleti régiókban pedig általában csökkent a lakásépítés. A kivételt jelentő Észak-Alföldön a fellendülés egyetlen településre korlátozódott: Debrecen 573 új lakással, a teljes régió lakásépítésének több mint felét tetette ki.
A kiadott új lakásépítési engedélyek alapján minden település-típusban és minden régióban több lakás építését tervezték, mint 2013-ban. Az összes engedély harminckilenc százalékát Közép-Magyarországon, huszonhét százalékát Nyugat-Dunántúlon adták ki. Győr-Moson-Sopron megyében 2122 új lakás építését engedélyezték, többet, mint Budapesten vagy Pest megyében. 
A múlt évben az építtetői kör összetétele megváltozott az egy évvel korábbihoz képest: a természetes személyek által épített lakások aránya ötvenhétről ötvenkilenc százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké pedig negyvenről harminckilenc százalékra csökkent. Budapesten az összes lakás ötvenkilenc százalékát építtették vállalkozók. A vizsgált időszakban száznyolcvan lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az új lakások építési célok szerinti megoszlását jellemzi, hogy a saját használatra épült lakások aránya nőtt (ötvenháromról ötvenhat százalékra), az értékesítésre épült lakásoké (negyvenháromról negyvenegy százalékra) csökkent, bérbeadásra négy százalék épült.
A kivitelezői csoportok szerint a jogi személyiségű gazdasági társaságok a használatba vett lakások 65, az egyéni vállalkozások 30 százalékát építették. Az újonnan épült lakóépületek között az új családi házak aránya 57-ről 56 százalékra, a többszintes, többlakásos épületeké 39-ről 35 szára csökkent, a lakóparki lakásoké 1-ről 7 százalékra nőtt.
Tavaly a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 négyzetméter volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az új lakások 40 százaléka 100 négyzetméteresnél nagyobb, 30 százaléka 60 négyzetméter alatti.
A kiadott új építési engedélyek alapján 5132 lakóépület és 5033 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 15 százalékos bővülést, a nem lakóépületeknél 6 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül 5 százalékkal nőtt az ipari épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezőgazdasági és a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 27, illetve 21 százalékkal csökkent - olvasható a KSH gyorsjelentésében.