Egyre nő az igény a csok iránt

A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több csokot helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok, amelyek április–júniusban összesen hozzávetőleg húszmilliárd forint támogatást juttattak el az ügyfelekhez – közölték a távirati iroda által megkeresett pénzintézetek. Az OTP Bank a második negyedévben 3470 támogatási szerződést kötött 11,5 milliárd forint összegben, amelyből mintegy 3200 esetben már megtörtént a folyósítás is. A második negyedév adatai hozzávetőleg negyven százalékkal haladják meg az előző negyedévit. Az első hat hónapban 17,4 milliárd forint összegben folyósítottak támogatást, ami 13 százalékos bővülés a 2017 azonos időszakihoz képest.

A Takarék Csoport 1384 családdal kötött szerződést a második negyedévben közel négymilliárd forint összegben, ami 261 családdal és csaknem ötszázmillióval több az első negyedévnél. Az első fél évben 7,42 milliárd forint összegű csokra szerződött a csoport. A K&H Banknál a második negyedévben több mint 630 csok-támogatást folyósítottak több mint 1,6 milliárd forint értékben. Ez a csok esetében 31 százalékos, a csok extra esetében pedig 24 százalékos emelkedést jelent volumenben az előző negyedévhez képest. Az első fél évben hárommilliárd forint értékű csokot folyósított a társaság. Az UniCredit Bank a második negyedévben több mint 370 ügyfelének közel 1,24 milliárd forint csokot folyósított, ez 24 százalékos emelkedést jelent a folyósításban egy negyedév alatt.

A Budapest Banknál a második negyedévben több mint kétszáz ügyfél részesült csokban, összesen közel félmilliárd forint értékben, ami az első negyedévhez képest az ügyfélszámot tekintve 36 százalékos, a folyósított összeget tekintve 18 százalékos növekedés. A Budapest Bank az első hat hónapban mintegy nyolcszázmillió forint összegben helyezett ki csok-támogatást. Az MKB Bank a második negyedévben az első negyedévhez képest enyhe növekedést tapasztalt a csok-igénylők számában, a folyósított támogatási összeg pedig tapasztalatuk szerint csaknem tíz százalékkal bővült. Az Erste Bank az első negyedévinél húsz százalékkal több, összesen 702 csokot folyósított a második negyedévben. A bank közölte, az előző év azonos időszakával összevetve nem volt jelentős a növekedés. A Raiffeisen Bank pontos adatok megadása nélkül arról számolt be, hogy az igénylésben jelentős, nagyjából ötvenszázalékos az emelkedés a pénzintézetnél. A CIB Bank szintén pontos adatok megadása nélkül közölte: továbbra is élénk az érdeklődés a csok iránt, amelyen belül a második fél évben a használt lakás vásárlásához kapcsolódó igénylések darabszáma nőtt jelentősen.

A csok bevezetése óta a legtöbb támogatást az OTP Bank helyezte ki, amely összesen több mint 31 ezer szerződést kötött 96 milliárd forint értékben. A Takarék Csoport a második legjelentősebb csok-kihelyező a kezdetektől számítva 15 ezer tételben közel 45 milliárd forint csokkal. Az adatait megadó pénzintézetek közül a következő a K&H Bank összesen több mint 6300 darab, megközelítőleg 16 milliárd forint értékű csokkal. Ami a gyermekek számát illeti, a nagyobb kihelyezőknél a három- vagy többgyermekes (vagy gyermeket vállaló) családok vannak a legnagyobb arányban az igénylők között. Az OTP-nél például a csokon belül a tízmillió forintos támogatást igénylő ügyfelek aránya 2018-ban ötven százalékra emelkedett (a korábbi negyvenről). A csokhoz jutók között a Takarék Csoportnál is a legmagasabb arányban a három- vagy többgyermekes családok szerepelnek (44 százalék), a kétgyermekes családok aránya 42 százalék, míg az egy gyermekeseké 14 százalék.

A többi pénzintézetnél változó a helyzet, van olyan bank is, ahol az ügyfelek mindössze tíz százaléka kérte a legmagasabb összeget.

Továbbra is jellemző, hogy az igénylők darabszámot nézve a leggyakrabban használt lakás vásárlására igényelik a csokot, a folyósítási összeg alapján a lakás- és házépítésre fordított összeg a nagyobb. Az OTP ezalól kivétel, a banknál ugyanis az ügyfelek idén is a legnagyobb arányban lakóház építéséhez vették igénybe a támogatást (a folyósítás 36 százaléka), ezt követi a használt lakás és az új lakás vásárlási célhoz nyújtott támogatás (32 százalék és 31 százalék), míg a bővítési cél továbbra is minimális részarányt képviselt (egy százalék).

Az UniCredit arról számolt be, hogy a csok mellé felvett hitelekből jól látható az a tendencia, hogy az ügyfelek egyre gyakrabban döntenek a hosszabb kamatperiódusú vagy a futamidő végéig fix kamatozású hitelek mellett. A banknál a második negyedév végére a tízéves kamatperiódusú és a futamidő végéig fix kamatozású hitelek aránya az első negyedévi harminc százalék alatti szintről ötven százalékot megközelítő szintre ugrott. A pénzintézetek egyöntetűen arról számoltak be, hogy a csok feltételeiben március közepétől bevezetett könnyítés hatására gördülékenyebbé vált az ügyintézés, ami növelte a támogatás iránti érdeklődést.